1 éves korára vâltozott a babátok valamiben?

talán annyi változott, hogy kicsiként nem azért sírt, mert kimegyek szobából, hanem mert éhes, álmos hasa fáj, annak idején néha úgy éreztem, hogy nem is számítok neki, csak a tej, meg hogy tisztában legyen. egy Vida Ágnes féle idézet segített lelkileg rengeteget, akkor megértettem, el is sírtm magam rajta rajta úgy meghatott.

valamint, nagy könnyebbség, hogy tud már járni, mert sok vendégségben folyamatosan a kezemben kellett lennie, mert nem lehetett hova letenni, mások meg csak röpke időkre vették át.

*előző vagyok, akkoriban azon is kivoltam, hogy mindenki kezében elvan, hogy nem kellene valahogy anyának többet jelenteni számára?

és itt kaptam gyk-n ezt az idézetet :)

"Néha talán úgy érzed, csak egy kéz vagy, akinek mindig ott kell lennie, egy tejcsarnok, ami nonstop nyitva tart, egy öl,

amiben mindig van szabad hely, egy láb, aki mindig rohan, ha hívják.

De a babának sokkal többet jelent ez: biztonságot, bizalmat, jelet arra, hogy a világ jó hely, ahol gondoskodnak róla, ahol szeretik őt,

ahol érdemes élni, mert csodálatos. Épp, mint anya .

Vida Ágnes

"

annyira nyűgös mint kicsiként de iszonyúan megtanult hízelegni és persze feszegeti a határokat

amiben változott az a gyerekekkel való viszonya kisebbként félt tőlük most másfél évesen már ő megy oda hozzájuk ez olyan egy éves kora óta van