Hogy látjátok a második gyerek beválalását? Ti sokat vaciláltatok hogy legyen-e kistesó? Többi lent!

Terhesség előtt úgy gondoltam, hogy 2 gyerekünk lesz.

Aztán megszületett a fiunk, és most azon az állásponton vagyunk, hogy nem lesz testvére. 2 éves már, de nem érzem a késztetést, hogy szeretnék még egyet.

Pedig tökéletes terhességem volt, viszonylag gyors szülésem, és nem beteges, jó kisgyerek a fiunk.

De mégsem bírnám. Szerintem nagy meló az anyaság, de én csak egy gyerek mellett tudom fenntartani az egyensúlyt, hogy ne csak kizárólag anya legyek, hanem feleség is, és nő is. Számomra ez fontos ahhoz, hogy kiegyensúlyozott család legyünk.

Most boldog az életünk, így kerek minden, nem vágyunk többre. Pedig anyagilag nem szenvedünk hiányt (nem vagyunk gazdagok, de jól élünk), beleférne még egy gyerek.

En mindig 2 gyereket szerettem volna, de en a nagyobb korkulonbseg hive vagyok, mivel koztunk is 4 ev van az ocsemmel es szerintem ez idealis.

Aztan az elet keresztulhuzta a szamitasaimat, mivel ikreim lettek; 1 kisfiu, 1 kislany :) Most ugy gondolom, h annyira mindegy, h 1 baba vagy 2 :D Nyilvan joval nehezebb 2 baba, neha ugy erzem, h nem birom tovabb az alvashiany, meg az allando keszenlet miatt, de en akkoris ugy fogom fel, h dupla boldogsag es halat adok az egnek, h ketten vannak!!! Most mar nem is tudnam elkepzelni az eletem "csak" egy babaval :) Minket sem vet fel a penz, de plussz 1 babatol nem lettunk foldonfutok. :)

Szia!

Mi is mindig 2 gyereket szerettünk volna, aztán miután megszületett a fiúnk és nagyon nehéz volt vele, sokat vaciláltunk hogy akarunk-e egyáltalán mégegyet... Aztán adtunk magunknak egy kis időt, jegeltük a témát, a következő hónapban meg kiderült hogy terhes vagyok.

Hát minden volt bennem csak öröm nem, akkor volt a fiam 11 hónapos. Az első hetek azzal teltek, hogy sokat sírtam, nem tudtam hogy akarom-e azt a babát de elvetetni egyértelműen nem akartam... Rettegtem...

Aztán megszületett és minden szuper, hamar belejöttem a 2 gyerekes üzemmódba bár vannak nagyon-nagyon rossz napok is. A kislányunk egy angyal, szóval ezért is olyan könnyű a helyzetem.

Anyagilag mi is pont megélünk, szóval megvan mindenünk, van egy icipici tartalékunk is, de nem vet fel minket a pénz. 2 gyereket most pont eltudunk úgy tartani, hogy mindenkinek meg legyen mindene. (néha sakkozni kell hogy mit-hogyan oldjak meg, de megvan oldva és az a lényeg)

Viszont: ezerszer fáradtabb és feszültebb vagyok most mint amikor csak 1 gyerekünk volt, még kevesebb idő és energia jut a férjemre ami majdnem a házasságunk rovására ment... sokat kell dolgoznunk (és veszekednünk) azért hogy ne menjünk szét...

Nem egyszerű, egy gyerekkel sem, több gyerekkel meg pláne...

Hát, én úgy voltam vele, hogy sok gyereket szeretnék.

Aztán a lányom születése után úgy voltam vele, hogy maaajd a távoli, ködös jövőben TALÁN lesz még egy.

Hát az a távoli jövő, négy év és egy kiszakadt gumióvszer képében megérkezett.

Első körben sprinteltem abortuszra. Aztán ott helyben meggondoltam magam.

Most hét hónapos, és én soha, de soha nem szülök többet.

Ez a maximum kapacitásom.

"Hát az a távoli jövő, négy év és egy kiszakadt gumióvszer képében megérkezett. "

Ez a nap mondata komolyan :)

Én még mindig vacilálok.4 éves a lányom,ő szeretne tesót,apuka szeretne tesót,én szeretnék tesót,de rettegek.Anyagilag meg vagyunk,nem gazdagon,de ami lényeges az megvan,viszont apuka elképesztően sokat dolgozik,gyakorlatilag szinte egyedül nevelem a gyereket.Így nem tudom van-e értelme...