Baj, ha "elkényeztetem" a beteg babát?

Sajnos, az a tapasztalatom, hogy ha túllesz ezen a nehéz időszakon, utána is elfogja várni a fokozott figyelmedet! Tudom, hogy könnyű mondani, de talán hosszú távon mindkettőtöknek jobb, ha most egy kicsit szigorú leszel, és nem babusgatod folyton!

Szerintem azzal, hogy olyankor, amikor baja van, szeretgetjük, többet felvesszük, nem lesz elkényeztetve. Miért? Nekünk felnőtteknek nem esik jól, ha valamink fáj és valami kicsit dédelget? Vajúdás alatt akkor miért jó sokaknak, ha ott a párjuk? Ugyanígy vannak a picik is. Nekik is jól esik, ha valaki megsimogatja őket, kicsit megdajkálja a popsijukat, tehát nagyon nagy szükségük van a testi kontaktusra. Nem is értem sokan miért félnek attól, hogy néha felvegyék, megdajkálják a babájukat a "kötelező" gondozási teendőkön kívül (etetés, pelenkázás, fürdetés). Valahogy kezdünk átesni a ló túlsó oldalára, a babáknak igenis nagy szükségük van az érintésre, testi kapcsolatra. 4 gyerekes anyuka, aki sokat dajkálta a nyűgös gyerekeit, akik nem lettek egyáltalán elkényeztetve :))

Szerintem újra helyreáll a "rend". Neki amúgy is uncsi lesz egy idő után játék nélkül.

Nyugodtan babusgasd, és mi van akkor ha utána is igényli egy kicsit? Még felnőtt koromba is olyan jó hozzábújni anyuhoz, ha baj van. Nem?

Az ember ilyenkor mindig elkényezteti őket, ez persze normális. Ezt szerintem mindenki így csinálja, de utána lesz egy kis munka, mire visszaáll a régi kerékvágásba minden.

Én azt mondom,hogy te ne hallgass senkire csak saját magadra te tudod és látod a legjobban hogy a picurod mit igényel és ha téged igényel az miért baj,szegényke azt sem tudja mi történik vele,miért fáj neki.Majd ha túl lesz rajta másként csináljátok fokozatosan vissza szokik de most ott a helyed mellette,hogy legyen aki meg puszilja,babusgassa és átsegítse ezen az időszakon,ki más ha nem a mamája.