Anyukák nektek is van olyan napotok mikor teljesen kifeszültök?
Teljesen kivagyok. Van egy 20 hónaposom és egy 1 hónaposom fiam. A fiam reggel fél 7 óta fent van. Kb 10 percet elvan és üvölt. A lányom is reggel 6 óta fent van azóta csak azt csinálja amit nem szabad. A szobáját 10 perc alatt szét szete. Minden szétdobált vissza pedig nem hajlandó pakolni.
Mindent kiszed a fiókokból. Csipked rugdos. Próbálja megrugni a tesóját is. Ekkor kizavartam a szobából majd egy perc múlva utána mentem és elmagyaráztam miért nem szabad rugdalni. A müzlit szétszórta az egész folyosón. Most úgy néz ki a lakás hogy a szoba tiszta kupi a folyosó tiszta müzli.
Mindennek az ellenkezőjét csinálja. Nem fogad szót.
Tudom, hogy a nagy részét azért csinálja mert fel akarja hívni magára a figyelmet mert nem tudok annyit foglalkozni vele mint eddig. Próbálom bevonni a baba körüli teendőkbe.
Apa dolgozik anyum is anyósék messze és ők is dolgoznak. Nővérem most fog bejönni de ő sem tud úgy segíteni mivel hamarosan szül nem akarom megterhelni.
Kicsit le kellett ülnöm megnyugodni.
Szégyenlem magam hogy így kiakadok néhanapján.
Ohh, én is szétesek néha! Szerintem teljesen természetes, hogy az ember nem mindig van topon, vagyis a helyzet magaslatán.
Én mindig azzal nyugtatom magam, hogy hamar felnőnek a gyerekek, és aztán majd kirepülnek, én meg csak nézek majd mint Rozi a moziban! :D
Van, amit el kell engedned, pl. azon nem szabad fennakadni, hogy morzsás a lakás...Majd felsöpörsz, ha lesz időd. Mindegy! Annál nagyobb gondunk soha ne legyen, hogy a gyerek szétmorzsázza a lakást! :)
De mondom, néha én is kiakad, és úgy várom haza a férjemet mint a Messiást! Most pl. Brüsszelben van, úgyhogy várok és várok, hogy végre hazajöjjön és a kezébe nyomhassam a kisebbik lányunkat! :)
De ezek a hónapok elrepülnek, csak benne lenni nehéz. Utólag viszont túl gyorsnak fogjuk gondolni, hogy milyen hamar felnőttek.
Menjetek sétálni. A nagynak sok a mozgásigénye ilyenkor. Amikor mindkettő alszik ebéd után, kitakarítasz.
A férjeddel beszéld meg, hogy vegyen ki havonta 1-2 nap szabadságot.
Igaz, nekem több van a két lányom között, de bizony mindennapos volt, hogy amíg a kicsit etettem, a naggyal társasoztam :)
Akkor nagyon húzós volt, most, 15 év elteltével már hiányzik is az az időszak.
20 hónap van a 2 gyerek között.
Vannak iggggazán "remek" napjaim...
Most 9 hós a kicsi. A nagyobb löki, rúgja, nyomja, elvesz tőle mindent, de a picit sem félteni, mindig az kell neki, ami a nagynál van.
Ha olyan nap van, hogy nyűgösek, akkor a pici bömböl, a nagy meg tiszta hiszti.
Hát majd lesz jobb is egyszer. :)
"Mindennek az ellenkezőjét csinálja. Nem fogad szót."
De hát akkor mindig csak pont az ellenkezőjét kéne mondanod mint amit akarsz és megcsinálná :)
A 8-as hozzászólást szó szerint idézhetném, ma már ott tartok, hogy órák óta szédülök a kimerültségtől.
Nem is értem, hogy emberek hogy tudnak pici baba mellé bevállalni egy másikat. Minden tiszteletem az övék, egy percig nincs okuk szégyenkezni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!