A második babámat is így fogom tudni szeretni?

Bocsi, hogy énis hozzászólok, pedig még nem is szültem.

Szóval csak annyit, hogy annyira jól esett olvasni a kérdésedet, már abból is látszik, hogy mennyire imádod a kis gyerkőcöt.

Kérdésre válaszolva : Őszintén szólva nincs ilyen téren tapasztalatom, mert mint ahogy már mondtam, még nem szültem, viszont szerintem fogod tudni úgy szeretni, ahogy az első babát. Ő majd egy új kis csoda lesz az életedben.

szia! Jó a kérdés!

Nekem a kisfiam 4 és fél hós és én is ezen agyalok!

Mi kislányt akartunk ,de nem bánom hogy kisfiú lett imádom,és én is azon goóndolkoztam lehet egyformán szeretni két gyereket!? Hát nem tudom,de azt tudom ,hogy egykeként nem jó 22 éves vagyok mkindent megkaptam/megkapok a szüleimtől ,de nagyon sajnálom,hogy nincs testvérem.És nem tudom ,hogy ha lenne másik babám is akkor milyen lenne! Az a baj ,hogy amit látok a környezetmben ,hogy más anyukák a második gyermeke megszületése után előtérbe kerül a kicsi és a nagyot valahogy nem akarattal,de ellökik.Ja és ahol több gyerek van ott van kedvenc is. nem tudom nekem lenne-e?

Én nagyon sok helyen így látom, és a nagyok megsínylik ezt!

De, én annal jobban imádom a fiamat,mint hogy háttérbe kerüljön a kicsi miatt lehet ,hogy én /te nem így nevelnénk két picit, de sok helyen így van.

Szóval én úgy döntöttem, hogy ha a nagy lesz olyan 5-6 éves nagyfiú,akkkor elgondolkozok a kistesón.

10 hónapja van meg a királyfim. Imádom. Egyszerűen nem tudnék már nélküle létezni. Most már szeretnék neki tesót. Ha lehet, akkor lányt, hogy apának is legyen kicsiszerelmetes kislánya. Szerintem, ha fiú lesz, akkor is imádni fogom. Nem ugyanúgy, mint az első fiamat. Máshogy de az is ugyanolyan intenzív lesz.

Szerintem ugyanúgy nem lehet szeretni két gyereket. Sőt nem is szabad. Mivel nincs két egyforma gyekőc. Mindegyik mást igényel.

4 gyerekem van,2 fiú és 2 lány.Tényleg egyformán szeretem őket,gondolkodtam már rajta,h van-e kedvenc,de nincs.Néha valamelyikük jobban előtérbe kerül,de ezt az élet hozza olyankor,nem személyes dolog.

Amikor egy kicsi kerül a nagy mellé,akkor azért tűnik úgy,h "ellökik" a nagyot,mert értelemszerűen a kicsivel többet kell foglalkozni,de ez nem jelenti azt,h mindig az új gyereket szereti jobban az ember.:))

Nem mondom,h ez mindenkinél így van,de nagy általánosságban igen.

Nem lehet egyformán szeretni!!!Nekem két lányom van. Az egyik 3,5 éves a másik 7,5 hónapos!

A nagyobbik lányommal lehet kártyázni, be lehet fonni a haját. Ő megölel, azt mondja: "anya szeretlek". H baja van elsírja a bánatát. Sokat beszélgetünk, szóval Ő A NAGYLÁNY!!!

A kisebbik most fedezi fel a világot. Már mászik , próbál felülni, térdel. Minden nap csinál valami olyat amivel megmosolyogtat, amiért büszke vagyok rá stb... Ő AZ ÉN KISLÁNYOM:-)))

Nem tudom őket ugyanúgy szeretni. Hisz annyira mások:-))

Remélem értitek miről beszélek:-))

Megveszek mindkettőért , de máshogy...