Akinek sokat dolgozik a párja és nem segít senki, milyen rendszert alakítottatok ki?

Sajnos míg kicsik a gyerekek, ez sok családban így van!Az én párom is keveset van velünk.Ő éjjel dolgozik a pékségbe, nappal alszik!Én pedig úgy ahogy te is, mosok, főzök takarítok!Nekem már ovis a lányom, így jut időm már másra is végre!De előtte én is sokszor éreztem hogy megőrülök!

Kitartás!!!

Hát igen, ilyen nálunk is volt. Férjem is hajnalban ment,este, este? inkább éjjel jött, evett, fürdött, aludt. Hétvégén meg a kertben volt, fát vágott, füvet nyírt, úgyhogy nem volt különbség, mert nem láttuk.

Én is ki voltam akadva, mikor azt mondta, hogy ő fáradt, nem játszik a gyerekkel.És én nem vagyok fáradt? Nekem nem munka a 24 órázás? Mert mi kelünk éjjel is, nem alszunk jól, nem akkor pisilünk, amikor akarunk, hanem amikor hagyja a gyerek, szóval abszolut egyetértek veled!

Nálunk ezt az idő oldotta meg, mikor m ár nagyobb lett a gyerek, apa is jobban elincselkedett vele, akkor már magától megfogta és játszott vele. Meg télen, mikor nem volt annyi meló kint.

Most itthon van 2 hónapja munkanélkülin, rengeteges segít már a 36 hetes pocakom miatt, és jól elvannak:-) Bár néha kirohan a szobából estére, hogy ő ezt már nem bírja:-) be nem áll a lányom szája és hisztis korszakát éli.

Köthettek alkukat, ami segíthet. A szomszédomnál bevált. Mondjuk minden másnap, vagy heti x nap apa fürdet. Szombaton apa öltöztet reggel, anya pihen még 1-2 órát, addig ők játszanak, elmennek boltba és csinálnak reggelit. Hétvégén van fix 3 óra szabadidőd, amivel azt csinálsz, amit akarsz, olvasol, fürdesz, aerobicra vagy moziba mész, de az a tied (vagy legyen havi egy...)

A lényeg, hogy kell kompromisszum, mert bár apa értünk dolgozik, nem magunknak szültünk gyereket. Nem beszélve arról, hogy ha ne adja ég, de veled bármi történik, és kórházba kerülsz, vagy mozgásképtelen leszel (ehhez elég egy kéztörés is) nem tudod ellátni a kicsit, neki kell, és fogalma nem lesz, hogy zajlik egy napotok... ezzel férjem is így volt, még etetni sem tudtam, nem tudta mennyi legyen a kanálba, mikor hogy adja a szájába...

A szomszédéknál is akkor változott a helyzet, mikor szülés után 3 hónappal műtötték, 3 napig kórház és apa volt a kicsivel. Na akkor mondta, hogy le a kalappal!!!

Én is várom -bevallom- azt a 4 napot, mikor nem leszek itthon, hogy hogy boldogulnak:-) bár már mint mondta, mostanában sokat vannak együtt.

De van akinek ez természetes, és úgy áll hozzá, hogy eztért vagyunk anyák, ezért vagyunk itthon velük, ez a dolgunk-hát én nem értek ezzel egyet teljesen, hisz nekünk is jogunk van néha kizökkenni a monotonitásból... Másból sem áll a nap jó sokáig, mint időre enni, időre pelenkázni, időre aludni....

Nálunk férjem 19-kor jön haza.

Megvárom mig átöltözik,nyugottan megvacsizik.

Èn be megyek a háló szobába és 45-percig egyedül olvasok,

tv-t nézek.A férjem a nappaliba addig megnézi 8-éves háziát,2,5-éves játszik,ugyan ott.Èn kb.8-kor kijövök és elöször a kicsit,etetem haéhes,mosdás,fogmosás,lefektetem

Ha kész a házi ellen örzés a nagy kerül ágyba,ö elég önnáló evésben-mosakodás-ban.

Mi az, hogy nem segít?!

EZT NEM ÉRTEM.

9:39-vagyok

Nálunk se volt mindig igy.

Ö is azt mondta vidd a gyerekeket idegesitenek,fáradt vagyok. Èn kifogytam minden energiámból és minden este kiabáltam a gyerköcökkel mert bele fáradtam.

Azóta másképp csináljuk.

sajnos nálunk is így van. Azt mondja én egész nap "csak ülök, babázok" ő meg dolgozik 12 órát, fizikai meló, fáradt, oldjam meg. Azt nem értik meg a férfiak, hogy a gyerek, a babával való foglakozás nem egy újabb tenni való, házimunka, hanem kikapcsolódás kéne hogy legyen!! Fogalmuk sincs milyen egész nap egyedül, 24 órában tök egyedül a babával, közben persze a lakásban is minden tipp top legyen. Sajnos ez van...szomorú...

Nekem mostanában annyira monotonnak, egyformának tűnnek a napok.... Ha néha itthon van párom, sokszor csak vitatkozunk feszültség van :( De talán idővel megoldódik....

A párom 7-kor megy, este 7- kor jön, ezért 7-kor fürdetünk, de nem mindig ér haza, heti 1-2 szer rám marad a fürdetés. Reggel indulás előtt szokott még segíteni, átpelenkázza, csinál nekem reggelit, ilyesmik. Ez sok segítség, de a házimunka, bevásárlás és minden egyéb rám marad. Én napirendet vezettem be a fiamnál, napi két alkalommal alszik egy órát, de ezalatt nem csinálok semmit, próbálok pihenni, magammal foglalkozni, nyugisan lezuhanyozni. Amikor felébred, akkor szopi után van szabad fél órám, amikor jól elvan, olyankor csinálom a házimunkát, főzök mosok, aztán együtt teregetünk, stb. Napi egy órát szoktunk sétálni, olyankor bevásárolok, könnyebb is így, mert mindent belepakolok a kocsi aljába. Hetente egyszer baba-mama tornára járok, ami nagyon nagyon sokat segít, mert elmegy vele 2-3 óra, utána mindig nagyot alszik a fiam, én meg emberek között vagyok, így nem épül annyira le az agyam. Plusz rendszeresen vendégeket hívok, régi barátnőket, családtagokat, amíg ők eljátszanak a babával, én elmosogatok, gyorsan észrevétlenül megcsinálok egy-pár dolgot. Társaság nélkül már rég megbolondultam volna tök egyedül egész nap.

Szerintem kérd meg a párodat, hogy hétvégén igenis legyen el ő egy-két órát a gyerekkel, az ő gyereke is, nem csak a tiéd, együtt vállaltátok, te meg addig menj el valahova, kényeztesd magad, menj el kozmetikushoz, vagy moziba a barátnőddel, plázába vagy ami jól esik.