Hogyan kezelitek a hisztit, miként reagáltok rá? A durvább megnyilvánulásokat (harapás, csípés, ütés) hogyan hárítjátok, büntetitek?

Ha otthon csinálja, és tényleg nincs semmi oka, hogy kikeljen magából, csak ilyesmi, hogy nem nézhet meg 25 mesét, akkor azt mondom, hogy:

"Majd szóljál ha befejezted. Jó szórakozást!" és átmegyek a másik szobába. Általában egy percen belül abbahagyja.

Utcán:

Beültetem a babakocsiba, és sétálok szépen tovább, mintha mi sem történt volna. Ilyenkor is egy percen belül abbahagyja, ha látja,h nem figyelek rá, hanem mondjuk a parkot nézegetem stb...

Ha viszont oka van a hisztinek, csak még máshogy nem tudja levezetni a feszültségét (pl. nem megy neki egy kirakós,amit nagyon szeretne, csak még nem elég ügyes a keze) akkor általában megölelem, megvigasztalom és "megbeszéljük" az ő szintjén. Pár perc után már el is felejti mi volt, mert átvezetem a beszélgetést egy mesébe vagy másik játékba.

Harapás, csípés, ütésben nincs tapasztalatom, szerencsére még nem volt. De várom mások hozzászólásait, hogy fel legyek készülve rá.

1-es jókat írt.

A fiam 20 hónapos, már benne vagyunk a hisztikorszakban egy jó pár hete. Ha csak hisztizik, mert vmit nem szabad, de nem hajlandó elfogadni a döntésem, ráhagyom, általában mással foglalkozom, és előbb vagy utóbb abbahagyja. A fima nagyon akaratos, erős egyéniség, van, hogy hosszú percekre van szüksége, de a sima hisztinek sosem ülök fel. Ha tényleg már arról a fizikai fájdalmat okozó hisztiről van szó, amikor látom, hogy szinte fáj Neki, annyira nem tudja még kontrollálni az indulatait, megölelem, szorosan tartom, hogy érezze, nincs egyedül. Olyankor nem hagyom magára a bajával.

Én a harapásról, csípésről és társairól is tudok nyilatkozni. Kb. 2 hónapja elkezdte bántani a gyerekeket a környezetében /ismerősöket és idegeneket is/. Nagyon aggasztott engem. Ilyenkor mindig nagyon határozottan, de nem erőszakosan megfogtam a kezét, és elmondtam, hogy nem szabad harapni stb. Volt, hogy napjában 15x. Ha itthon készülődtünk valahová gyerekek közé, mindig meséltem Neki, hogy harapni, csípni nem szabad, ölelni, puszilni szabad. A végére úgy megtanulta, hogy elég volt megkérdeznem, hogy mit szabad, és megölelt, megpuszilt. És láss csodát: leszokott róla. Nem agresszív, pont az ellenkezője: nagyon kedves, bújós a gyerekekkel. De ehhez kellett 2 hónap, és folyamatos magyarázás. A kezére, popsijára sosem ütöttem, ha fegyelmezni kellett, elég /úgy tűnik/ a következetesség.