Velem van a baj, vagy ti sem bízzátok szívesen a 60 feletti nagyszülőkre a gyereketeket?

Volt olyan eset, hogy indultunk valahova az autóval, már kint voltunk az udvaron. Én rendeztem az autóban a gyerekülést az udvar végéban, a lányom meg elöl volt, nézte a szomszédban a kamiont. Megjött a nagypapa, s isten tudja miért tárva-nyitva hagyta a nagykaput. Engem nem láthatott, hogy én kint vagyok az autónál, mégis simán otthagyta a pici lányomat a nyitott kapunál, s hátrafele jövet még annyit sem mondott nekem, hogy nyitva hagyta nekem a kaput, hogy ki tudjak állni. Akár sétálni is mehettünk volna, a mai napig nem tudom miért tárta ki. Én szóltam a lányomnak, hogy jöjjön, persze nem jött, s mikor mentem előre, meghűlt bennem a vér, mikor megláttam a kaput. Szerencsére az én eleven lányom, aki szokott kint játszani az utcán a kis barátaival az én felügyeletemmel, nem szaladt ki egy autó elé. Persze mire hátramentünk az autóhoz a papa már bement.Legszívesebb felpofoztam volna, de csak ültem az autóban, aztán néztem magam elé, s örültem, hogy nem lett baj. És sorolhatnám a többi sztorit. Múltok úgy engedtük ki a gyereket a papával az udvarra, hogy nem mehetnek ki az utcára. Szerintetek 2 perc múlva hol voltak? Hát persze, az utcán.