Hogyan kerülhetek újra közel hozzá?

Szia!

Én hasonló helyzetben voltam abból a szempontból, hogy nekem is problémás volt a terhességem, veszélyeztetett terhes voltam, hosszúra nyúlt a vajúdás ami eléggé megviselt mind hármunkat (a párom is ott volt velem mind a három nap míg tartott)Végül nekem is császár lett. Könnyen gyógyultam, nem volt probléma, szerintem ez annak köszönhető, hogy fiatal vagyok és nagyon akartam mindent csinálni, egyáltalán nem hagytam el magam. A szülés mintha jobban összekovácsolt volna minket lelkileg, viszont testileg távolabb kerültünk egymástól. Nekünk nem volt ilyen nagy kihagyás mint nektek. A terhesség 16 hetétől nem voltunk együtt úgy, de a szülés után a gyermekágyi időszak leteltével sem tudtunk semmi jelentőset "alkotni". Azt igazából nem tudom, hogy miért, mert teljesen jól voltam, fizikai fájdalmam nem volt, de valahogy mégsem sikerült közel kerülnöm a páromhoz. Sajnos a mai napig sem az igazi a dolog és tudom, hogy az én hibámból van így. Egyszerűen nem tudok ellazulni és csak oda koncentrálni. Mindig az van az fejemben, hogy a gyerekem mellett kéne lennem és figyelni, hogy rendesen vesz e levegőt stb. Tudom, hogy vesz levegőt meg minden rendben van, szépen alszik, de mégis ez a gondolat motoszkál a fejemben és nem tudok másra gondolni. A párom érzi, hogy valami nincs rendben és mindig mondja is, hogy ha nem vagyok nyugodt mennyek és nézzem meg Őt, aztán jöjjek vissza, de az meg milyen már, hogy közbe 2 percenként leszaladozok megnézni a gyereket...?

Nagyon türelmes és megértő a párom, de már neki is kezdek az idegeire menni. Sokszor eszembe jut, hogy feleslegesen aggódok, mert úgyse lesz semmi baj, 6 hónapos, erős, fejlett nagy baba és minden oké. Ezzel nyugtatom magam...