Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Nagyon magányosnak érzem...

Nagyon magányosnak érzem magam egyedül itthon a babámmal van valaki hasonló helyzetben?

Figyelt kérdés
Külföldön élünk már régóta,itt épitkeztünk,viszont mivel nem itt születtem, nagyon nincsenek barátaim.Szüleim már nem élnek,oda nem tudunk elmenni.Férjemmel pedig annyira megromlott a viszonyunk a baba születése óta,hogy szinte alig beszélünk egymással.(ennek több oka is van,nagyon nehéz babánk van,akivel az elején teljesen magamra hagyott soha nem segitett semmit)Szóval a férjemmel már csak marjuk egymást.Minden napom egy 8 hónapos babával ugyanugy telik,idöm semmire nincs, mert egész nap egy nagy házban mosok fözök takaritok esetleg a babával sétálok(de ugye vele még nem tudok kommunikálni)Teljesen egyedül érzem magam,tudnátok segiteni mit tennétek a helyemben?
2014. okt. 10. 09:16
1 2
 1/12 A kérdező kommentje:
ja baba mama klub erre nincs ez egy kisváros....az én babámmal nem lehet utazni addig ordit amig meg nem állunk....ja játszótérre szoktunk lemenni na de ott barátokat(akikkel mondjuk amugy is össze lehet járni)szerintem nehéz találni...
2014. okt. 10. 09:21
 2/12 anonim ***** válasza:

Nagyon sajnálom a helyzetedet. Igazán nem tudom, hogy mi segíthetne. Én is azért lógok a gyakorin mert nagyon magányos vagyok. Sőt, néha börtönben érzem magam a két gyerek mellett. Annyi, hogy én 8 órában dolgozom is...

Próbálj kimenni a picivel a játszira, ott beszélgetni a szülőkkel. Hátha megvidámít egy időre.

2014. okt. 10. 09:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:

Miért nehéz? Én simán ismerkedek akár boltban is. Egyszerűen a bébikajás pultnál szólíts le valakit, hogy nekik melyik vált be. Utána már látszik, hogy siet-e, vagy tovább lehet vinni a beszélgetést.

De idősebbekkel is lehet barátkozni, ők sokszor magányosak, de szeretik a gyerekeket.


A játszótérrel mi a baj?

2014. okt. 10. 09:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 A kérdező kommentje:
szoktam vinni a picimet a játszótérre és néha beszélgetek is anyukákkal de hogy ebböl barátság legyen vagy hasonló én ezt nehezen tudom elképzelni.Talán azért mert idáig ez még nem fordult elö.
2014. okt. 10. 09:40
 5/12 A kérdező kommentje:
Kedves 2-es!Te miért érzed magad börtönben?Kiváncsi vagyok a helyzetedre.Merre élsz?
2014. okt. 10. 09:41
 6/12 anonim ***** válasza:
Nálam nem a magány, hanem a félelem ami kitölti a napomat. Elég nehezen indult a kislányom élete és az az öröm amire vágytam, hogy önfeledten babázhatok itthon és az a rózsaszín köd ami a terhesség alatt volt az a babám születésével teljesen szertefoszlott. Minden egyes napom félelemmel telik, hogy minden rendbe legyen vele. Eddig semmi gond nem volt vele, de mindig attól félek mit hoz a holnap:(. Próbálok pozitív és erős lenni, de minden nap a sírógörcs kerülget. Ha ébren van elfelejtem azt ami szülés közben történt, vidám vagyok, folyamatosan játszok vele, mesélek neki, de amikor alszik akkor csak kattog az agyam. Engem például zavarna ha sok anyuka és gyerek között kellene legyek, bár nem tudom. Párom nekem is sokat dolgozik és elég vegyes érzelmeim vannak felé már nekem is. Én csak annyit tudok tanácsolni, hogy ne foglalkozz semmi mással csak a babáddal. Az én kislányom 3 hónapos és rengeteget tudunk játszani, "kommunikálni". Én az első perctől kezdve folyamatosan beszélek hozzá, mindent megmagyarázok neki, viszem magammal teregetni stb. és nem érzem magam egyedül vele. Egy 9 hónapos babával meg már több mindent lehet játszani. Merre laksz egyébként?
2014. okt. 10. 14:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 A kérdező kommentje:
én Vas megyében .Te?és miért vannak a férjed felé vegyes érzelmeid?Nekünk a baba születése után minden megváltozott.egyenesen megutáltuk egymást.döbbenetes de sajnos igaz:(
2014. okt. 10. 18:48
 8/12 anonim ***** válasza:

Kedves Kérdező és Többiek! :)

Hasonló helyzetben vagyok én is, külföldi élet, az idegen nyelv miatt félénkebb is vagyok, szóval a barátkozás már emiatt is nehezebb, pedig otthon ment a dolog és úgy érzem, menne most is. Most várom a második babánkat, 23 hónap lesz a korkülönbség, és egyre magányosabbnak érzem magam. A férjem sokat dolgozik (vendéglátós), de hálistennek ettől függetlenül jó a kapcsolatunk.

Viszont, Kérdező, szerintem ezzel kéne elsősorban foglalkozni, hidd el, minden kapcsolatot próbára tesz egy gyerek érkezése (nálunk is voltak hullámvölgyek, többemberes babánk van, szabályosan kikészített), de ne engedd hogy tovább mérgesedjen a helyzet! Én, amikor úgy éreztem, gondjaink vannak, olvasgattam a neten mindenféle tanácsokat, cikkeket erről a témáról, és egész jó ötletek is voltak köztük, de ami ennél is fontosabb, a kommunikáció! Meg kell próbálni higgadtan megbeszélni a problémákat, ha fontos mindkettőtöknek a kapcsolatotok, tenni kell érte, sokat.

Bár nem ismerlek, a részleteket sem tudom, úgy tűnik talán neheztelsz a férjedre (megjegyzem, biztosan megvan rá az okod - de próbálj ezen túllépni, nyitni felé, mert épp elég feladat egy 8hós gyerek ellátása, nem kell mellé még egy állandósult családi háború is.)


Kérlek, ne vedd rossz néven az "okoskodásomat", csak saját tapasztalatból próbáltam meríteni, hátha nálatok is beválik ami nekünk segített. :)

Megyek, felébredt az ifjabb :)

2014. okt. 21. 14:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 A kérdező kommentje:
SZIA köSZI A KOMMENTET RENDES VAGY!
2014. okt. 22. 09:25
 10/12 anonim ***** válasza:
Azóta hogy alakult a helyzeted? Rendeződtek a dolgok? Most én vagyok hasonló helyzetben min te.
2016. ápr. 22. 13:44
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!