Megtartsam a gyereket, ha vissza kellene mennem dolgozni nagyon hamar?
28 vagyok, barátom 37, nem tervezett baba, még csak 3 hónapja járunk együtt. Most terhes vagyok, ő jól keres, lakása van, én szintén jól keresek (viszont csak fél éve dolgozom és csak félműszakban, így ugye nevetséges lenne a GYED-em), albiban lakom.
Azt lehet csinálni a cégünknél, hogy ugyanúgy heti két napot járnék csak be, mint most, és minden napra van munkahelyen bölcsi, ahova kezdettől bevihetők a gyerekek.
Szerintetek bevállaljuk? Úgy érzem, ő az, akivel megállapodnék, nagyon szeretem, de persze még nagyon kezdetleges a kapcsolatunk.
Természetesen még nagyon megrágom a dolgot, de kíváncsi vagyok, mások hogy látják a kérdést. A barátom azt mondta, csak én dönthetek, mert hisz a női önrendelkezésben, és szerinte ha én már eldöntök valamit, aztán majd lehet értelmesen gondolkodni a dologról együtt.
Nem, nem erről van szó:) Félreértettétek! A testemmel történik pl. az abortusz, a gyerek kihordása, vagy a vizsgálatok, vagy akár a változások is. De az is velem történik, hogy a karrierem picit leállni (bár nem maradnék itthon, de azért mégis bármi lehet a gyerekkel).
De rendben, nem kell magyarázni, hogy miért hülye a barátom, biztos én is hülye vagyok, ez csak egy helyzet, amit meg kellene oldanunk.
De lásd már egy kicsit a kérdésed olvasója szemszögéből. Én anya vagyok, van egy 2,5 éves lányom, a várandósságom tervezett volt, volt azonban sok évvel előtte egy abortuszom is. Aminél eszembe nem jutott volna fórumra vinni a döntést. Hogyan képzelted az erre érkező válaszokat? Ha heten írják, hogy tarts meg, mert így meg úgy lesz, ketten meg azt, hogy ne, akkor elveteted, de ha fordítva, akkor megtartod?
Az én fejemben egy ilyen oltári súlyú döntés úgy fest, hogy kb. napokon át beszéltek róla, akár leírtok minden lehetőséget, kiadást, bevételt, jelenlegi vagyont, ész- és érzelmi érveket, aztán hoztok egy konszenzuson alapuló döntést. Ha a párodnak ilyen mindegy, hogy most megváltozik-e az élete teljesen, vagy sem, az számomra igenis igazán furcsa, az meg pláne, hogy a gyerek melletti/elleni érveknek te sem hoztad ide garmadáját, csak annyit, hogy a párod jól keres és van lakása, te meg jól keresel de nincs lakásod. Ez így meglehetősen gyermeteg.
-Akarsz-e most babázni?
-Milyen elképzeléseid/elképzeléseitek vannak a gyermeknevelésről, arról, hogy meddig jó otthon lenni egy kicsivel, arról, hogy mit akartok neki megadni, milyen nézetek mentén nevelnétek? Egyeztek ebben egyáltalán? Hasonlóan gondolkoztok róla?
- Mi lesz, ha úgy alakul, hogy már most táppénzre kell jönnöd? Tolerálják majd, vagy megy a fél éves munka a kukába? Határozott, határozatlan idejű a szerződésed? Mennyire kerülsz anyagi függésbe a párodtól? Ha nagyon, akkor ezt tudjátok-e majd jól kezelni?
- Van-e segítséged, valaki, aki vigyáz az icipici gyerekre, ha beteg, és neked dolgozni kell, hogyan tudsz majd szoptatni, akarsz-e ilyen körülmények között?
- NEKED jó lesz-e, hogy nem tudsz otthon lenni a kicsivel mindig, tuti, hogy beveszik a bölcsibe?
- A párod akar gyereket? Milyen elképzelései vannak az ő részéről a gyereknevelésben, mit gondol róla, ő hogyan tud majd beszállni és segíteni, mit tervez ezen a téren?
És ennek nyomán még minimum kismillió felvetődő praktikus és elméleti probléma. Ezeken pedig csak ti tudtok most gondolkozni, a döntés ennek nyomán fog megszületni.
nem hiszem, hogy az most annyira számít, hogy neked mi jutott eszedbe az abortuszod előtt:)
egyébként tudnánk vállalni, nem mennék gyedre, szóval a fizetésem ugyanolyan magas lenne, a barátomé is, szerintem minden rendben lenne.:) Csak kíváncsi voltam véleményekre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!