3 hetes babám folyamatosan sikítva sír, mióta kijöttünk a kórházból. Elkapatom?

Az "elkapatom" kifejezésről inkább nem is mondok semmit. :) A hordozókendő nagyon jó ötlet, minél előbb vedd meg és ne ad fel az első 10 sikertelen próbálkozástól, mert nem könnyű.

3 van, nem tudtam/akartam volna sírni hagyni egyiket sem. Köszönik szépen, önálló, magabiztos, nem a szoknyámon ülő típusú gyerekek. Örülök, hogy sosem kellett csalódniuk bennem. Legalábbis ami a válaszkészséget illeti. a többi majd kiderül. :)

Az én babám is hasfájós volt, az első három hónapban folyton kézben volt, ringattam, nappal rajtam aludt, csak éjjel tettem le. Egy ilyen pici babát nem lehet elkényeztetni, kell neki a közelséged, ne hagyd most magára, ne foglalkoz a rokonokkal. Nálunk kb. 3-4 hónapos kora között elmúlt a hasfájás, azóta van egy folyton mosolygó boldog pici lányom :) Most 6,5 hónapos, szeret kézben lenni (melyik baba nem) de teljesen jól eljátszik a szőnyegen is, nincs egész nap kézben.

Szélcsövet esetleg próbáltátok? Infacol mellett nekünk az sokat segített, csak úgy jöttek a pukik és látszott a kis arcán a megkönnyebbülés utána.

Ebben szerintem minden anyuka egyetért, hogy NE HAGYD SÍRNI és ebben a korban még NEM KAPATOD EL! A sikítozó sírása bizony fájdalomra és rossz közérzetre utal, nem ok nélkül sírnak a babák. Az anyai közelség megnyugtatja, biztonságérzetet nyújt neki. A hasfájást próbáld kezelni, pocaktorna, masszírozás, te igyál nyugtató teát pl. citromfű tea. Ahogy nő, erősödik, a hasfájás csökkenni fog, egyre nyugodtabb lesz, na akkor kell majd próbálkozni a kiságyban elalvással, csak szép fokozatosan, és majd kialakul, nem fog ő sem örökké a nyakadban lógni. A hordozókendő jó ötlet,meg ha a párod is átvállal néha egy kis hordozást, hogy többet pihenhess.

Jó esetben úgy lesz nálatok is, mint velünk volt, csak nekem nem az első, hanem a 4. gyermekem volt ilyen hasfájós. Gyakorlatilag ölben hurcolásztam egész nap, mert ha letettem visított. Nem értettem, hol rontottam el, mert a testvéreivel nem volt ilyen gond, sőt.

De anyai ösztöneimben bízva- és a "jótanácsokkal" ellentétben, nem hagytam sírni, vettem én is hordozókendőt otthon is azzal mászkáltam mint egy zombi alig aludtam, de olyan 6 hetes kora körül egyszer véletlenül elaludt a mi ágyunkon, na attól kezdve egyre többször sikerült letenni az ágyra, ott mindig elaludt, utána lassan próbálkoztam a kisággyal is, és olyan 3 hónapos korára olyan jó baba lett, elmúlt a hasfájás, nyugodt volt, magától aludt el, és nem lett elkapatva, nem kell ölben hurcolászni. Most 1 éves, amióta járni kezdett, már csak akkor bújik hozzám ha álmos, amúgy egész nap csak megy-megy, de ha álmos csak leteszem a kiságyba és már alszik is. Persze ehhez hosszú út vezet és türelem kitartás, de szerintem ti is így szépen ki fogtok alakulni, csak hallgass az anyai ösztöneidre meg a kisbabád jelzéseire, és minden rendben lesz!