1-2 év közötti örökmozgó csemeték anyukái, mikor és mennyi időt tudtok konkrétan saját magatokra vagy párotokra szánni?

Akkor főzök, takarítok, míg a lányom is ébren van.

Azt írod, nem szívesen veszed el az időt, amit a gyerekkel tölthetsz.

Nos, nem tudom hogy csinálod, de én beleőrülnék, ha napi 10 órában kellene mondókáznom, építőznőm, bújócskáznom stb.

Már így is sokszor úgy érzem, bekattanok, alig várom, hogy jövőre végre óvodás legyen, vagy hátha addig felveszik bölcsődébe.

Amúgy el tudok végezni mellette mindenféle házimunkát, így mikor alszik délután, vagy este 9-től, az időt arra fordítom, amire csak akarom, így nem panaszkodhatok ilyen téren, csak én nem vagyok az a tipikus "ősanya", akit tökéletesen kielégít, ha a gyerekkel lehet 24 órában.

Én ettől megőrülök (bár nekem segítségem sincs, nincs menekvésem sajnos).

Nekem 2 éves múlt a fiam, már délelőttönként csanás, de míg itthon volt így volt: A házimunkát délelőtt mellette csináltam, addig ő elfoglalta magát, mikor nagyobb lett jött velem, nézte mit csinálok vagy játszott, még később még segített is mondjuk teregetni. Minden héten járok fodrászhoz, addig vagy a férjem van vele vagy a nagyszülőknél van. Havonta egyszer műkörmös/kozmetikus (ugyanaz a személy) szintén apa vagy nagyszülők illetve most már csana, mert rövidesen ott is alszik.

Amikor alszik délután (3,5 óra) netezek, olvasok, tévézek, illetve ilyenkor szoktam vasalni, azt gyerek mellett nem csinálom. A férjem fél 6 körül ér haza, a fiunk 8-kor alszik, utána van időnk egymásra.

16 hónapos a kisfiam. Nem tudom egész nap játékkal lekötni, lehet hogy bennem van a hiba, szépen eljátszik egyedül a nap nagyobb részében, addig mosogatok, főzök, mosok-teregetek stb... Napi 3-4 órát alszik két részletben, ez idő alatt vasalok, csendes házimunkázok de én úgy osztom be a napokat hogy 5 napból 2-3 munka, 2-3 saját magam. Ezekben az időkben lakkozom a körmöm, teszek fel pakolást, netezek, filmezek, szemöldököt szedek és még sorolhatnám... Van olyan hét hogy annyira összegyűlik a munka hogy saját magamra nincs időm, de van olyan hét hogy alig van itthon munkám a főzésen kívül és akkor sok szabadidőm van.

A férjem 5kor itthon van (kivéve ha hetel, jelenleg 3 hete hetel), onnantól övé a kisfiúnk, én megyek mosogatni, pakolgatni stb... plusz amit a gyerkőc mellett nem tudok megcsinálni. Este 8kor legkésőbb alszik a kisfiam, utána miénk a világ. Közös fürdés, beszélgetés, filmezés stb...

Vannak jobb és rosszabb napok, van hogy nagyon kimerülök, van hogy nagyon fitt vagyok, igyekszem helyt állni minden téren de nem könnyű. Mellesleg jelenleg 31 hetes kismama is vagyok.

Nekem kb 1 évembe telt mire kitudtam úgy alakítani a napunkat hogy mindenkinek jó legyen, én is haladjak a munkákkal és magamra is fusson idő.

A nap mindenkinek 24 órából áll, de a lehetőségeink és a nézeteink már különbözőek. Van akinek sok segítsége van. Pl. amikor sétálni megyek a lányunkkal nagyon sok helyen látom, hogy napközben rendszeresen a nagyszülők viszik a gyereket sétálni, játszótérre. Volt olyan nagyi, aki elmeséte, hogy a lánya addig pihen, internetezik. A sógornőmnek is napi 8-10 órában segít az anyósom, hozzánk félévente jön 1 órára. Az én szüleim messze laknak és dolgoznak.

Több olyan anyukát ismerek, aki másfél éves kor körül bölcsibe adta a gyereket, úgy hogy ő nem dolgozik.

Van akinek kicsit jobban ráér a férje és kora este el tud menni tornázni, fodrászhoz, barátnőzni. Nekem nem fejezi be emberi időben a munkát, így ezekre nagyon ritkán van lehetőségem.

Van, aki addig végzi a házimunkát, amíg a gyereke ébren van. Én azt vallom, hogy nem azért vagyok otthon és nem azért nem dolgozok, hogy házimunkát végezzek, hanem azért, hogy a gyereket neveljem. Ez nem azt jelenti, hogy napi 10 órában mondókázok, vagy legózok vele, hanem pl. azt, hogy egész délelőttös programokat szervezünk, így eleve kizárt a házimunka. Én is úgy csinálom, ahogy te. A gyerek érdeke az első, a házimunkát is meg tudom csinálni, akkor amikor alszik, sőt még egy egyetemet is végzek közben levelezőn, de sokszor fáradt vagyok és soha nincs kifestve a körmöm.

18 hónapos a fiam. Magamra akkor van időm, amikor ebéd után 2 órát alszik, illetve este amikor 9 körül lefekszik aludni.

A mosás az ugye egyszerű, csak be kell dobni a gépbe a ruhákat. Főzés az néha necces, mert kapaszkoadik belém, ha már nem tudja magát lefoglalni, ilyenkor sokszor berakom az etetőszékbe rajzolgatni.

A körmömet mindig lakkoztam, kb 3 héttel ezelőttig. A mosogatástól nem bírta a lakk sokáig, csúnya volt, de este 10-kor már semmi kedvem nem volt vele foglalkozni.

Amikor a mamákhoz megyünk 1-2 hétre, akkor tudunk párommal rendesen kikapcsolódni, ilyenkor néha én is elmegyek "shoppingolni" kicsit egyedül. :)