Etetés után miért nem lehet egyszerűen letenni a babát? 2-3 órán át kell etetni pluszba, ringatni, sétálni, peluscsere, nem bírom már!

szerintem meg éhes,5 perc cici az nem sok!

próbálj meg fejni,hogy egyálatlán mennyi tejed van!

csak 1x próbára adj neki tápszert és kiderül éhség-e az oka!

ha igen akkor tejszaporítás ezerrel,ezen azoldalon rengeteg trükköt találsz rá!

Nyugtatásnak meg próbáld meg a cumit.

És esetleg hordozókendőt szerezz be, vagy valamit, amivel magadra tudod kötni. Lehet megnyugszik a testközelségtől is.

Esetleg próbáld meg azt, hogy amikor szendereg még csak, ne tedd le az ágybába, hanem ringasd még, amíg mély álomba nem kerül.

Tudom, tudom, így fogod hozzászoktatni, hogy ne tudjon egyedül elaludni, de szerintem, ha 20 percig ringatva altatod, és utána le tudod tenni, még mindig jobb mint ez a helyzet, ami nálad kialakult.

Huh, nem lehet könnyű, sok erőt kívánok!

Próbáld ki amit írtam, hátha sikerül. Ja és próbáld meg hasra fektetni. Tudom, ez még nehezebb mint simán csak lefektetni, de általában így jobban alszanak a babák. Főleg ha fáj a pocakja.

Kitartás!!!!!

már irtam neked az elején...

szóval a cumi sem rossz ötlet,próbálj ki több félét,hátha elfogadja valamelyiket.

Nálunk a mam -tól öklendezett a lányom a nuk -ot rögtön elfogadta.

Ki tudja...hátha

Az én babám is hasonló volt. Engem nem érdekelt a sok jótanács, hogy adjak neki kiegészítést, meg 3 óránként etessem, meg végig kéne aludnia az éjszakát. Etettem amikor éhes volt, ringattam amikor sírt, együtt aludtunk el fotelben, ágyban, nem ébresztettem fel ha aludni akart, de ha 2 órán keresztül szopott, akkor 2 órán át szoptattam. Nem hiszem, hogy túl kevés volt a tejem, mert sokszor elázott a melltartóm. Szinte az egész napom etetéssel, altatással ment el. Mire jóllakott, mire elaltattam, eltelt 2-2,5 óra, utána fél óra elteltével már ébredt újra enni. Volt, hogy arra ébredtem a WC-n ülve, hogy zuhanok fejjel előre:) De 1 hét alatt visszaszedte a születése után leadott 30 dkg-ot, 1 hónap alatt 1 kg-okat hízik. Én még WC-re se jutottam el sokszor időben, mert ha a baba végre elaludt a karomban, megmoccanni se mertem. Nekem is az a fajta babám van, aki beájul a karomban, de amint letettem a kiságyba, azonnal felébredt. Főzni nem tudok, az első hónapban még ebédelni is csak úgy tudtam, ha a férjem hazaért és átvette a karjába a gyereket. Én nem hiszek abban, hogy egy ilyen pici babát szabad sírni hagyni. Egyszer tettem meg, de vele sírtam. Patakokban folytak a könnyei, amíg felmostam. Nem tudok olyan állatot, aki hasonló helyzetben magára hagyná a síró kölykét. pedig micsoda tanácsokat kaptam: csukd rá az ajtót, stb...

Most 10 hetes és a szopizások egyre rövidebbek. Már 10-20 perc alatt jóllakik. Már egyre gyakrabban elalszik úgy, ha leteszem a kiságyába hason. 20-30 perceket is el van a kis pihenőszékében, így már nem gond eljutni WC-re vagy megebédelni. De még mindig csak az segít, ha lát közben. Aludni alig akar, rettentően igényli a vele való foglalkozást, egész nap sétáltat, mindent megnéz a lakásban, a kertben...Hozzáizmosodtam:) Iszonyatosan értelmes, 1 hónapos kora óta gagyarászik nekem mindenfélét. "Többemberes baba", nézz utána a neten. Cumival sosem tömtem be a száját. Ennyi idősen már jelez mindenfélét, ha sétáltatást kér, ha enni kér, ha megijed, stb...Mindent másként jelez. Eleinte az összerogyásig volt, hogy sírt éjjel, mostanában már szinte sose sír, mert amint sír, tudom mit szeretne. Éjszaka 3-szor ébredünk, 10-20 perc szopi és alszik is vissza. Már pelust se kell este gyakran cserélni, mert nem nagyon kakil este. Szóval egyre jobban bírom az éjszakát is. Szívem szerint mindig egy ágyban aludnék vele, de a légzésfigyelő miatt mindig visszacsempésztem magam mellől az ágyunkhoz tolt 1 oldalas kiságyba. Még most is van, hogy ennek ellenére felébred azonnal, pedig 10 cm-el rakom arrébb és még oda s bújok hozzá, olyankor újra magam mellé veszem és iszonyat jókat alszunk együtt. Vettünk pelenka légzésfigyelőt is pont amiatt, mert eleinte lehetetlen volt kiságyban altatni. Nem mondom, hogy nem vagyok nagyon fáradt, de ez azért már más.Legalább a rendelt ebédemet meg bírom már enni időben. Nagyon ajánlom, hogy vegyetek ti is oldalkiságyat, plusz aludjatok egy ágyban vele, de az nagyon fontos, hogy ne vedd kettőtök közé, mert úgy könnyű ráfeküdni, legyen a te oldaladon, ne feküdjetek párnára, csak kettéhajtott takaró legyen a fejetek alatt és a pelenkalégzésfigyelő is fontos lenne. Én nem harcolnék az ösztöneim ellen: a picinek szüksége van a gyakori evésre, majd később nagyobb lesz a gyomra, neked meg több a tejed és lerövidülnek az etetések. De ki ne egészítsd tápszerrel! Még 2 hónap se kell és máris könnyebb lesz. De úgy fogsz járni, mint én: lesz egy olyan okos kisbabád, aki a nap 24 órájában le fog kötni, mert úgy fejlődik agyban a sok foglalkozástól, hogy baromira unatkozik hamarosan és a szopin, alváson kívüli időben már nagyon el kell őt szórakoztatni, különben unatkozik. Sose hittem volna, de én már 2 hetes kora óta észreveszem, hogy kell neki a program. Ajánlok egy nagyon jó könyvet a témában: [link] És itt egy cikk: [link]

A könyv jobb, mint a cikk. Szerintem nem hiba, ha ringatod, stb...Ez annyira ösztönös. Én hagyom, hogy a kicsim akkor váljon le rólam, amikor már biztos benne, hogy sose hagyom el.

Nekünk is van ilyen, főleg este. A koraszülött osztályon volt egy fő szabály: sorrend: 1. peluscsere, 2. evés, 3. böfi, 4.letesz, alszik. Ha bekakil, akkor is ez a sorrend. nincs kicsomagolgatás. majd másfél, két óra múlva ki lesz cserélve a kakis pelus.

Erre én is azt mondtam, h nem fogom a szarban hagyni a gyerekem, majd otthon változtatunk. Hazajöttünk, felcseréltem a sorrendet, evett, bekakilt én újra kicseréltem a pelenkát, aztán úgy jártunk, mint te. Felélénkült és 5 perceket szopizott, nyalogatott. Én is kiborultam, ráadásul az ikertesó is rákezdett addigra, mire le tudtam tenni. Én azóta inkább nem cserélek pelust. És mindig mérem mennyit szopizott. Ha nem eleget és fél órája rajtam csámcsog, akkor pótolom. De mi is küzdünk. Ha nem böfiztek,akkor le se lehet tenni őket sokáig, mert visszabukják. Sok kitartást! aludj át egy etetést és addig bízd másra a babát! Pihenned kell!! Én is ezt próbálom, ha átjön valaki, akire rá merem bízni ezt. Csak így bírom az éjszakázást.