Mit jelent nálad a nélkülözés? Mit nem tudsz megvenni a gyerekednek amire azt mondod nélkülöznie kell?

7es válaszoló! a matracos vagyok :D

hát igen, csak enyém már nem baba, 80x160as méretben nem igen van 9.000.-ért ;)

(szerencsére azért 80 alatt is van :))

Azt hiszem, jobb, ha én meg se szólalok. Borzaszto volt egy két választ olvasni. Még csak 1 gyerekûnk van, de ô mindent megkap. Mindenbôl újat! Szerencsére semmit sem kell nélkülôznie, sem neki, sem nekünk.

Én hetente veszek új ruhákat magamnak, és neki is. Most jól megy nekünk, de ki tudja meddig....

Nélkülözés szerintem az amikor már az alapvető dolgokra sem telik, mint pl. az első válaszadó által írt gyümölcs. Az azért fontos lenne, hogy kapjon a gyerek vitamint és lehetőleg természetes formában.

Ruhát mi is a turiban veszünk, de ezt nem élem meg nélkülözésnek, nagyon jó állapotban lehet ott is kapni ilyesmit. Szerencsére itt a suliban nem jellemző annyira a márkaőrület, hogy ez gond legyen.

Szóval nem érzem úgy hogy nélkülöznénk amiért hálás vagyok.

Nem olvastam el az összes választ.

Én munkanélküli vagyok, férjem fogorvos... Ha tehetném, dolgoznék, mert férjem nagy lábon él, és hozzátennék a családikasszához nagyon szívesen. Európán kívül élünk, nem kapok a magyar államtól se csp-t, se gyedet, se semmit. Mikor szültem, kaptam anyaságit, csak mert ott szültem, tehát ennyivel is kevesebb. Most lehet rám fújogni, hogy mit akarok, a férjem fogorvos. De itt ahol élünk a fogorvos úgy keres, hogy ahány beteg van egy nap, annyi a pénz, ha egy nap egy beteg sem jön, akkor egy darab pénzérme nem sok, annyi se jön be. Ráadásul gyakori, hogy eljön a beteg porcelánfogat csináltatni, vagy gyökérkezelésre, és nem hoz magával pénzt, hanem "majd legközelebb". Ráadásul itt él egy olyan szokás, hogy szivességből ingyen megcsinálja a fogát, ő meg majd szívességgel viszonozza. Ha lenne munkám, legalább lenne egy fix bevételünk.

Nélkülözés: kevesebbet eszem, mint a gyerekem, ő reggelire befal egy sajtos kenyeret paradicsommal, én iszom egy paradicsomlevet. Uzsira kap banánt, kekszet, vagy más gyümölcsöt, én eszem egy legolcsóbb joghurtot, aminek a felét elkunyerálja. Ebédre eszik húst, főzeléket, tésztát, én egy az ő adagjának megfelelő főzeléket. Uzsira kap egy szelet sütit, én megeszem a maradék ebédjét. Vacsorára kap szendvicset, vagy az apja hoz neki valami kaját, én rendszerint nem vacsorázom

Gyümölcs, hús, zöldség mindig van itthon, de hónapokat kell várnom egy-egy játékra, minőségi ruhákra, hogy megvehessem a babának, mert a férjem elszórja a keresetét. Hiába mondja ő is, hogy mostantól spórolunk, egyszerűen képtelen rá: ó, most biztosítást kell kifizetni a kocsira, lakásra, most tankolni kell, most anyámnak akarok ruhát venni, most meg kell hívnom ezt meg azt vacsorára, most ez van, most az van. Én netről nézek magamnak használt ruhát, és arra is húzza a száját, ha meg akarom venni, mert hogy mindig csak magamnak meg a gyereknek veszek ruhát, neki nem, de a használtruha neki nem kelll...

Szóval nekem ez a nélkülözés.

tudom hogy ez nem az az oldal-(én nem is akarom sajnálni az elsőt-mert azt senki sem szereti)-de a szivem megszakad,mikor ilyeneket olvasok,mert az jut eszembe,hány ilyen van Magyarországon.ilyenkor mindig azon töröm a fejem,hogy lehetne valahogy segiteni(remélem nem bántalak meg).tudom,hogy nem lehet mindenkinek-igy aztán nálam is annyiban marad a dolog,h a ruhákat leadom a hajléktalan ovinak,meg a családon belül támogatom a nagynénit úgy,hogy ne legyen belőle harag

és hálát adok,h nálunk minden megvan,ami a két gyereknek szükséges-nem luxus,mert mi is most kényszerülünk lakás eladásra,de ha kér egy fagyit,bármit,vagy a Városligetben felülne a körhintára,akkor mehet.-drága játék pesze nincs-csak alkalomkor,de akkor sem lenne,ha mindent megengedhetnénk magunknak(ugye nem kell leirni miért)

kitartást mindenkinek a hétköznapokban-én mindig azt mondom a kisfiamnak,hogy annak örüljön ami van-és azt nézze,hogy másnak még ez sincs,amikor mérgelődik,hogy pl most csak egy gombóc fagyit kapott,mert más még eyget sem