Hagyod, hogy hasonló korú gyerek kivegye a te babád kezéből a játékot (lapát, vödör, bot, kavics - bármi)?

Előfordul, 1-2x igen, rendszeresen nem.

igen, hiszen O is kiveszi mas kezebol mert eppen abban a korban van, hogy tanulja a tulajdon, a birtoklas, az osztozkodas, a megosztas, a kolcson, az ajandek fogalmat! Te raszolsz mas gyerkocre?

nem mellesleg igyekszem megtanitani Neki, hogy ha elvesz valamit es nem akarja visszaadni, legalabb cserere ajanljon fel valamit, ezt el szoktam magyarazni a masik kisgyereknek is,de addig,.amig nem agresszivak egymassal inkabb a haterben maradok!

Alap esetben hagyom, mert úgy vagyok vele, hogy a kis 'harcait' Neki kell megvívnia. Természetesen azt nem hagyom, hogy akár Ő a másét vagy más gyerek az övét erőszakosan elvegye. Talán akkor lépek közbe, ha valaki a fiam játékát akarja kisajátítani. Gondolok itt arra, hogy a fiam megmutatja más gyereknek, aztán 2 óráig nem is látja az ominózus játékot, mert a kisgyerek nem adja vissza.

Szoktam hagyni. Mondom a lanyomnak h hagyja, adja oda jatszunk addig massal. Majd kesobb visszakapja. Szepen megerti. Van mikor megmakacsolja magat akkor egy hatarozott mozdulattal visszakapja es be is van fejezve. Altalaban engedekenyebbek vagyunk es nem sertodunk meg. Szerencsere a szulok is olyanok h nem hagyjak tetlenul vagy ilyesmi. Mindig mondom annak a kisgyerek szuleinek aki epp a mi jatekunkra palyazik h nyugodtan nem tortenik semmi. :-) szerencsere a lanyom is emgedekeny. Cserebe sokszor akkor nezni akarja h mit csinal vele a masik gyerkoc. :-)

2 éves a fiam, én hagyom/hagynám, de a fiam nem hagyja. Ha valamit nem akar odaadni, azt senki el nem veszi tőle (pláne ha a motorjáról van szó), ha viszont oda akarja adni, akkor miért akadályoznám meg?

Hát ez az adott szituációtól függ. Például a hétvégi eset: Lányom szedett egy botot és rátűzött leveleket, azzal járt- kelt, oda ment egy kisfiú és erőszakosan elvette, el sem kérte előtte. Odavitte egy kerítéshez és leszedegette róla a leveleket és átdobálta őket a túloldalra. Kb. 10 másodperc alatt. Köpni- nyelne nem tudtunk, se a lányom, sem én. Anyuka sehol, a padon olvasott. Naná, hogy rászóltam a gyerekére. Pedig mindig megfogadtam, hogy sosem fogok, de egyszerűen, nem bírtam megállni. De azt hiszem kezdek vénülni, mert múltkor egy kamasz gyereknek is mondtam magamét, mert simán végig nézte, hogy egy kb. 85 éves néni áll mellette a buszon, de a buszmegállóban még egészséges, menő fiatalként tudott viselkedni. Szóval ez függ a szitutól is, alapvetően, azon vagyok, hogy rendezzék le maguk a gyerekek, nyilván ha nem durva esetről van szó. Mindent odaadunk és szépen elkérünk, ha úgy adódik.

ha a saját eddigi eseteinket veszem figyelembe,akkor igen,hagyom. közben mondom neki,h. most hadd játszon vele a másik kislány. ha pedig ő veszi el,próbálom terelgetni,h. nem szabad más kezéből kivenni,miközben játszik vele. ez kicsit paradoxon,még nem nem jöttem rá a megfelelő megoldásra,de majd csak alakul. 1 éves kislány