Valami jó tanács egy tapasztalt anyukától aki már túlvan ezen?

nekem 9.5 hos a kisfiam, de ez nalunk az alap :D

en szeretem, tobbnyire

bar a nagyik kiakadtak hogy teper utanam a wcre

amit szoktam, hogy lerakom, elszaladok, de nem nagyon, es amig jon utanam, addig tudok dolgokat csinalni

par ev mulva vissza fogjuk sirni ezt...

Egy fordított helyzetet kellene létrehozni. Hogy te ne engedd el őt egy darabig. Tehát ha menne öleld, fogd át, ne engedd 1-2 hétig. Ha azt érzi, nem akarsz szabadulni tőle, sőt nem akarod, hogy nélküled játsszon, majd ő akar és visítva menekül.

(Ez a felnőtt pasiknál is így működik nem?:)

Én azt javaslom, vegyél egy hordozót, és kösd magadra. Emlékszem, nálunk is ugyanez volt a helyzet, úgy rémlik, 9 hónapos volt a lányom, mikor nem bírtam tovább, és vettem egy hordozót, és ha olyan dolgom volt (teregetés, főzés, pakolászás), felkötöttem a hátamra, mint egy hátizsákot. Szabad volt a két kezem, tudtam csinálni a dolgom, és ő is érezhette a testközelségem. Nem volt különösebben nehéz, ki lehetett bírni 1-2 hónap volt. A többi macerás melót meg akkor kell csinálni, mikor alszik, vagy apa is ott van.

Sajnos (most már azt mondom, sajnos) hamar elmúlik ez az időszak, most 3 éves, úgy kell lasszóval befogni, hogy néha megölelgethessem.

Detto!!!

1 éves elmúlt és kegyetlen az az idő amíg ketten vagyunk és főzni takarítani kellene mellette. Egy szerűen a gatyát lerángatja rólam...Azt nem értem ha pl. a szomszédban van játszik a gyerekekkel lesem fo..a hogy eljövök.Nem is érdekli hogy nem lát....????