Megirnátok, hogy van-e különbség szeparációs szorongás szempontjából a szoptatott-és tápszeres babák között?

Én szoptattam, semmilyen szeparációs szorongás nem volt. Soha nem sírt utánam egy percig sem .-(

Valóban érdekes a kérdés, szerintem is gyerektől függ. Tápszeres babához is hozzá lehet bújni etetés közben, pont mint a szoptatásnál, hogy meglegyen a testkontaktus,érezze anyuka testközelségét.

Állítólag a kukuccs játék is segíthet a leküzdésben. Kimész a szobából, beszélgetsz neki, hogy hallja hangodat, gyakran visszamész, így szép lassan megtanulja, hogy anya mindig visszajön és "nem szűnik meg létezni" ha kimész a látóteréből.

Próbáld meg minél többször társaságba vinni, hogy hozzászokjon más emberekhez is.

Pszichológus vagyok, és őszintén nagyon kétlem, hogy ez egy vizsgálható vagy felvethető összefüggés volna, sok ponton sántítana. :)

De leírom, ha szeretnéd. A lányomat egy hétig szoptattam, utána kizárólag tápszert kapott. 6-18 hónapos koráig érezhető volt nála a szeparációs szorongás, de nem volt borzasztó: nagyikat, nagynéniket-nagybácsikat nagyon kedvelte, idegenektől sírt, tartott, de egy 15-20 perc alatt feloldódott mellettem, 1-2 óra elteltével mindenkivel barátságos és mosolygós volt. 18-24 hónapos kora között fokozatosan lecsengett, most ment bölcsibe, szépen szokott be, picit sírdogált, annyit, hogy tudjam, hiányzom azért, de a 4. naptól nem volt semmi gond. Most 2 éves.