Kis tamogatast szeretnek kerni!? 7 hónapos baba

Sajnos az idősebb korosztály de a kár a fiatalok is sokszor jönnek a bezzeg régen mi volt mondatokkal. Igen sokszor igaz amúgy, nem volt mikrós sterilizáló és megoldották :) vagy botmixer helyett villával pürésítettek, szóval igazuk van sok mindenben, DE azóta sokmindenről kiderültek dolgok, pl tejallergia. Sok orvosi megfigyelés van már biztos ezekről, így inkább az újabb verzió szerint etesd a babád, vagyis 1 éves kor után kapjon tejet. Lehet majd 20 év múlva meg majd más derül ki, ezt nem tudhatjuk, de úgy látszik a minél előbb kapott tej amit mi kaptunk nem jött be, sok tejallergiás van, ami bizony felnőtt korban derül ki sokszor.

A másik, hogy aki már túl van ezen, nagyon okos tud lenne, már elfelejtette, hogy ő is aggódott, meg mivel már felnevelt egy két gyereket marhára gyakorlottnak érzi magát. Lehet, hogy az, de esetleg nem volt ott ilyen probléma. Ne hallgass rájuk, vidd a lányod, ilyen picinek nagyon hamar látványos eredmény érhető el, minél később viszed el annál jobban lemarad, az enyém 7 hónaposan már mászott, ült, forgott. Nem azért írom, mert azzal akarok jönni, hogy az enyém mi mindent csinált már és érezd szarul magad, hanem mi felkerestünk egy konduktort, és segített a gyerekemnek, mert neki is kötöttebb volt az izomzata, csak mi 4 hónaposan már elmentünk hozzá, így utána már mindent időben csinált.

Ismerem a helyzetet, ráadásul kicsit mindkét fél helyzetét. :)

Az én lányomnak a mászással voltak gondjai. Elmúlt már 10 hónapos, amikor még sem kúszni, sem mászni nem akart, és mindenki igyekezett lebeszélni arról, hogy bárhova elvigyem, én viszont nagyon féltem. Egyébként okos, ügyes kislány, már 9 hónaposan használt tudatosan pár szót, felülni fel tudott, stb., de sem kúszni, sem mászni nem akart. A helyzet nálunk annyiban volt más, hogy az én családomban mindenki orvos rajtam kívül, a férjem ráadásul neurológus. Szóval a lényeg, hogy mindenki nyugtatott, hogy majd elkezdi, de előttem csak az lebegett, hogy ezt 10 hónapos korig kell csinálni, és le van maradva a gyerek. Végül nagy családi viták után bejelentettem Dévényeshez (ott voltunk, ahol te, én is debreceni vagyok), aki azt mondta, hogy semmilyen tennivaló nincsen a kicsivel, egészséges, mint a makk, és majd elkezdi. A férjem ugyebár "megmondta", meg mindenki más is, rólam elmúlt az óriási para (addig egész nap próbálgattam volna motiválni, mást sem csináltam...), és úgy voltam vele, hogy oké, befejeztem, akkor majd elkezdi. És láss csodát, 1 héten belül állt, mászott, lépegetett, és 2 napig a mászás előtt kúszott is.

Sokat hallom a családban, hogy mennyire nem jó bizonyos tekintetben, hogy elharapózott a fejlesztés-ipar, és a magángyógytornász praxisok, ide ugyanis válogatás nélkül megy minden aggódó anyuka (nehogy magadra vedd, látod, én is ilyen voltam), pénzért pedig meg is kapják a fejlesztést, pedig az esetek majd' 90%-ában önállóan is beindulna az adott mozgásforma, a maradék 10%-ba tartozó eseteket pedig a háziorvos hamar kiszűri.

Szóval én megértem ezt az érvrendszert is, a férjem pl. sokat találkozik ész nélkül fejlesztésre hordozgatott gyerekekkel, valóban gyakran felesleges. (Magamról nem tudok nyilatkozni én mindent időben csináltam, de a férjem pl. 9 hónaposan fordult át, soha az életben nem mászott, nem kúszott, és ez akkor senkit nem aggasztott - egy évesen elindult, és intelligencia tekintetében mindig, mindenhol kimagasló volt, az orvosira is felvételi nélkül került be, 3 egyetem is hívta anno. Persze, végletek ezek, és nem azt mondom, hogy soha nem kell a gyerekkel fejlesztő szakpedagógushoz fordulni, inkább csak arra utalok, hogy valóban, egészen nagy szélsőségek sem jeleznek a világon semmit adott esetben.)

De abszolút megértelek téged is, és ha a helyedbe képzelem magam, valószínűleg én is úgy tettem volna, mint te. Most már látta Dévényes, csináljátok, amit mond, de le akartam írni, hogy valóban ne félj azért nagyon. :)

Minden jót Nektek!

hát orvosok arra vannak

vagy nem?