Autista szülők válaszaira lennék kiváncsi. Utólag vissza gondolva csecsemőkorban észre lehetett volna venni, hogy máshogy reagál a gyermeketek? Milyen tüneteket produkált?

na erre én is kiváncsi vagyok...

ma is azt néztem,hogy olyan mandulavágású a babám szeme....

bocsi az off-ért...! :)

Szia! Nem vagyok érintett a kérdésedben, csak pont most láttam egy műsort az autizmusról és a szülők többsége csak 5 éves kór körűl észleltek változást.

A barátnőm kisfia most 8 éves és enyhe autizmust diagnostizáltak nála 3 vagy 4 éves kórban. Bocsi nem diagnostizáltak, hanem arra utaló jeleket láttak.

Amit én észleltem : soha nem nézett rám és a két kis kezével eltakarta a szemét, amikor legugoltam hozzá. Nem fogta meg a kezét senkinek és nem beszélt soha senkihez, legfeljebb egy-egy szót ismételgetett. Ha megsértődött, akkor az anyukája hasába bújt és sokszor egymás után mondogatta nagyon gyorsan, hogy anya-anya-anya.., ilyenkor szinte nem lehetett megnyugtatni. Az oviban nagycsoportban kezdett az én fiamhoz közeledni, holott szinte naponta találkoztak pici koruk óta. Az oviban is egyedűl eljátszott egy egész délelött egy kisautóval, viszont nem zárkózott el a feladatoktól. Az oviban a nagycsoportos farsangra szépen beöltöztettük és egyszerűen nem tudtuk bevinni a terembe, mert megint anya-anya.., úgyhogy haza is vitték. De ők sem csecsemőkórban észlelték a betegségre utaló jeleket.

Remélem tudtam segíteni.

Az autizmus nem észrevehető még csecsemőkorban. Leghamarabb is 1-2 éves kora között jelentkezik a babánál.

Előzőnek: A mandulavágású szem pedig nem az autizmus, hanem a Down-szindróma tünete. A kettő marhára nem ugyanaz. Egy down-os kisbabát már újszülöttként is fel lehet ismerni.

Az autizmusnak külső, látható jele nincs.

MANDULAVÁGÁSÚ??? Könyörgöm, az autizmus és a Down-kór nem egy és ugyanaz!!!

Az autista gyerekek külsőre egyáltalán, de semmiben nem különböznek a nem autista társaiktól!!! Jesszusom... Egyébként ha Down-os lenne, már a szülést követő vérvételből ez megállapításra került volna.

Az autista csecsemők nem szeretnek más szemébe nézni, kerülik a tekinteteket, és sokkal jobban szeretnek egyedül lenni, mint társaságban. Szorongóbbak, és az új élethelyzetekre is kedvezőtlenebbül reagálnak, sokkal inkább állandóságra és folytonosságra van szükségük. Nem szeretik, ha a szokásostól valami eltér, mert arra nagyon rosszul reagálnak.

Az elsőnek!!

Az a Dawn szindróma, amikor mandula vágású a szem!!

Az autizmusban szenvedő betegek semmivel nem különbek, mint egy átlagos kisgyerek, teljesen egészséges kinézetük van!

Szia!

Nekem a környezetemben nincs autista emberke, de az egyik ismerősöm családjában csak most 5 évesen kezdtek el tüzeteseben kivizsgálni egy kisfiút autizmus gyanújával. Azt mondta az ismerősöm, hogy ha belegondolnak már kisebb korában (nem csecsemőkor, hanem kb. 1 évesen) is megvoltak a jelek - nem komunikált sehogy sem, nem hajtott végre utasításokat (mutasd meg ezt és ezt, gyere ide), nem beszél a mai napig sem csak "a - a - a" vagy mutogat dolgokra - ezekre emlékszem így hirtelen. A gyerekorvos azt mondta eleinte, hogy nincs gond, mert ugye vannak lassabban fejlődő gyerekek (van akit úgy adnak 3 évesen oviba, hogy nem tud beszélni, pl. az unokatesóm is ilyen megkésett baba volt és most 24 éves, egészséges), de most, hogy már lassan iskolaköteles lenne a fiú, elküldték kivizsgálásra. Én csak azt nem értettem ebben az egészben, hogy az miért nem tűnt fel senkinek, hogy még 5 évesen sem beszél?

Nálatok is felmerült ez a probléma?

Az első válaszolónak: csak nemhogy azt gondolod, hogy downos a babád? Azt rögtön születésekor megmondják, mert vannak más, biztosabb jelei is a downnak. Igaz, 100 % - ban csak a genetikai vizsgálat mondja meg. Tudom, mert a mi babánk is downos. Amikor nekem megmondták, én is láttam az arcán, amikor mosolygott vagy grimaszolt a kis drágánk. Szóval nyugodj meg, nincs semmi gond, a védőnő vagy az orvosotok már szólt volna, ha valami nem stimmel.

Az első vagyok... :)

jól van naaa...jól van na.....

hirtelen összekevertem a kettőt... :)

igen...a Down-kórra gondoltam,mikor a mandulaszemet említettem......

nekünk ahol régen laktunk volt egy Down-kóros kisgyerek,és neki nagyon olyan volt a szeme...

Gondolom azért nézem ennyire....

A gatya,az gatya.....gatya-gatya-gatya.......

/Esőember...:)/

Köszi.

Azt hittem nehezebb lesz a babánkkal, de köztük is van, aki kevésbé sérült mentálisan, sokan bíztatnak, hogy a mi kislányunk ebbe a csoportba tartozik. Nagyon elbűvölő tud lenni, borzasztó sokat nevetgél, jókedvű, sokat játszik, sokat mondókázunk, sokat megyünk más kisbabák közé (bár most ezt egy kicsikét mellőzzük a járvány végett), tapsol, integet, hív a kis kezével, hogy gyere - gyere, most kezd segítséggel járni, szépen ül, de egyedül még nem ül fel, nagyon szeret kocsiban sétálni, leskelődni, "kérdez" mindenről, mondja apa, baba, ne, bda (ez a labda), ráül a bilire és már ebbe végzi nagy dolgát és még sorolhatnám. Én azt hittem mindenki látni fogja az arcán, hogy downos, mindenki emiatt lesz rá kíváncsi (faluban lakunk), de nem. Akinek nem mondtuk, hogy mi a gond vele, megcsodálja és azt mondja milyen gyönyörű kisbaba. Sokan vannak ilyenek. Persze aki tudja, az is nagyon szereti őt. Nagyon féltem, amikor megtudtuk, hogy downos, hogy mi is lesz velünk, hogyan tovább? Nagyon el voltunk keseredve. De aztán szép lassan rájöttem, hogy a down - szindróma nem a világ vége, van ettől sokkal rosszabb betegség is. Sokat kell foglalkozni ezekkel a babákkal, de kérdem én, melyik babával nem kell foglalkozni? Melyik baba, gyerek nem igényel törődést? Születésekor rögtön az jutott az eszembe, hogy lehet, nem fog tudni beszélni, nem fog tudni olvasni, számolni, írni, el fog veszni a nagyvilágban. De erőt vettem magamon és azt mondtam, ha ezek bekövetkeznek, ráérek majd akkor ezen idegeskedni, addig csak szeretni, tanítgatni és gondozni kell őt, mert neki rám és az apukájára (na és persze másodsorban a családjainkra) van a legnagyobb szüksége. Nem szabad elhagyni magunkat. Bizony ismerek olyan esetet, ahol az anyukát annyira megviselte, hogy downos lett a kisfia, hogy a már meglevő kettő fiával sem törődött, csak feküdt egész nap, nem látta el a családját (még tornára is a férje hordta a kisfiút). Na ez a downos kisfiú most 6 éves, nem beszél, iskolába nem jár és nagyon rosszul kezelhető gyerek. Szerintem sokat számít, hogy ilyen helyzetben hogyan reagálnak a szülők. És persze nem mindenki reagál jól, ez érthető is.

Az autizmushoz visszatérve: ennél a betegségnél is van súlyosabb és enyhébb forma. Múltkor a Sebestyén Balázs Széf című vetélkedőjében (RTL klub) is volt egy autista lány, hát ő nagyon okos, nagyon művelt lány volt. Ha jól emlékszem nyertek is pár millió forintot. Bennük az a különleges, hogy van egy bizonyos terület, amiben nagyon jók (számolás, megfigyelés lásd Esőember).

Bocs, hogy ilyen sokat írtam, csak néha olyan jól esik írni erről.

14 hós downos kislány anyukája