Mennyi idős koráig veszélyeztetett a baba a bölcsőhalál szempontjából?

1 éves korig.

Azt mondják, hogy a legrizikósabb idő a 2 hónaptól 10 hó között.

Ugyan ebben nincs benne a kor, de érdemes elolvasni.

Mit tudunk a bölcsőhalálról ?

--------------------------------------------------------------------------------

Bölcsőhalálról beszélünk a csecsemőkorban hirtelen és váratlanul bekövetkező halál esetén, ha az előidéző ok széles körű utólagos vizsgálatokkal sem tisztázható, ide értve a boncolás eredményét is. ( 1.)

Bár az éber állapot nem kizáró ok, az esemény legtöbbször alvás közben – gyakran az éjszaka folyamán - következik be. A szülő, ha egyáltalán módja van észlelni, nem találkozik harsány tünetekkel: az eddig normálisan viselkedő baba tónustalanná válik, hangot nem ad, mozgás, légzés nem észlelhető, esetleg a bőr és nyálkahártyák színe megváltozik. Előfordulhat, hogy gyomortartalom jut vissza a garat, vagy szájüregbe, onnan a légutakba és ez lehet oka is, következménye is a bekövetkező halálnak. (Korszerű vizsgáló módszereivel a szakember e tünetek mögött ma már egyre jobban megismeri a mélyben zajló fenyegető folyamatokat: a vegetativ egyensúly felborulását, az önszabályozó mechanizmusok kisiklását, a keringés csődjét, az anyagcsere-folyamatok, mindenekelőtt az oxigén-anyagcsere elégtelenségét, stb. Ezek a felismerések egyre hatásosabb prevenciós módszerek kialakítását ígérik.)

A bölcsőhalál hazánkban ritka esemény: 10.000 csecsemő közül hármat veszítünk el ilyen körülmények között évente. Ezzel az értékkel pl. Dániával kerülünk egy rangsorba, míg például Olaszországban 1000 megszületett babára esik 1 bölcsőhalál, az USÁ-ban ez a szám: 0,77 ( 2000 augusztusi adatok: 2.). A hazai eredmények megalapozottak, mivel nálunk minden hirtelen halálesetben kötelező a boncolás (amelynek hiányában a bölcsőhalál nem is vélelmezhető). Nehéz megítélni pl. a Japán adatokat, mivel ott a bölcsőhalál előfordulás a hivatalos adatok szerint a mienkével azonos ugyan, ám az esetek 80%-ában boncolás nem történik. Extrém példa Pápua Új Guinea, ahol hirtelen csecsemőhalál, a statisztika szerint nem fordul elő, viszont sohasem boncolnak.

Az esemény bekövetkezhet előzetesen beteg kisbabán, de látszólag egészséges csecsemővel is megeshet. Mivel a közvetlen kiváltó ok ismeretlen, érdekünk megismerni legalább a tragédiához vezető körülményeket ( un. kontributív tényezőket). Már eddig is számos tényező került az érdeklődés középpontjába: gombával, baktériummal fertőzött matrac, hason fekvő alvási helyzet, kóros reflexek a gyomortartalom visszacsorgása során, veleszületett anyagcserezavarok, nem megfelelő ágyazási technika, hátrányos szociális helyzet, aluliskolázottság, dohányártalom stb. E felismert veszélytényezőket összefoglalóan rizikó-tényezőknek nevezzük.

Eddigi ismereteink alapján ma úgy fogalmazhatunk, hogy a bölcsőhalál nem vezethető vissza egyetlen okra, hanem többtényezős (multifaktoriális) eseményről van szó. Ha e tényezők egyike-másika szerencsétlen módon találkozik, akkor ezek egymás hatását erősítve vezetnek adott esetben az életfolyamatok hirtelen csődjéhez. A háttérben olyan agytörzsi központok fejlődésének megkésettsége feltételezhető, melyek a légző és keringési rendszer egyensúlyáért, valamint az un. ébresztő reflex működéséért felelősek (alvás alatt az ébresztő reflexnek köszönhetően a fej elfordul a szabad légzést akadályozó helyzetből) (3.)

A kedves egészséges baba nem felejt el levegőt venni-nek üzenem, hogy az utolsó sort olvassa el.

Egy enzimnek az alulműködése okozhatja az elfelejtést, ez bármelyik babánál sajna előfordulhat.

Képzeld, van babám!

Egy 10 éves és egy 16 hónapos.

Mivel a második nagy súllyal született, a kórházban mondta a neonatológus, hogy be kell szerezni légzésfigyelőt. Én akkor mindent elolvastam a témában.

Azonkívül egyik ismerősömnek meghalt a babája 6 hónaposan. Bölcsőhalálban.:(

Nagyon fontos lenne, hogy minden anyuka és kismama ismerje ezt a "betegséget". Ezért lobbizok ennyire.

A védőnők dolga lenne ilyenekről beszélni, nem csak a sarat bevinni a lakásba.