Segítség! Mindenkinek ilyen nehéz az eleje vagy én csinálok rosszul valamit?
3 hetes a kisfiam. Minden nap egy káosz. A legnagyobb probléma az elalvással van. 3-4 óránként eszik, nem ébresztem, amikor jelez, hogy enne, akkor etetem. Amikor befejezi az evést abban a pillanatban elkezd sírni. Megnyugtatom, de nyűglődik tovább.(Tényleg nyűglődés,hasfájás volt az elején, tápszert váltottunk, azóta jobb) A kiságyban nem marad meg, csak ha már nagyon mély alvás közben rakom be. Ha csak éppen elaludt és úgy teszem ágyba akkor kipattan a szeme és jön a nyűglődés. Ha fölveszem akkor is sír egy ideig, aztán megnyugszik, már majdnem alszik amikor megint fölébred és kezdődik minden elölről. Ez így megy kb 2-2,5 órán keresztül. Jó esetben marad 1 óra következő evésig, ez idő alatt kellene aludnom, meg napközben tenni a dolgom. A baj az, hogy ezt hajnalban és reggel csinálja leginkább. Napközben a nappaliban van velem, a szopi párnán fekszik, ott néha el is alszik. Néha megpróbálom betenni ilyenkor a kiságyba, van hogy sikerrel járok, de legtöbbször felébred, és kezdhetem a nyugtatást elölről. Tudom, hogy van ébrenléti szakasz is, úgy tűnik nálunk hajnalban, de ilyenkor még nem tudom lefoglalni semmivel ezért megy szerintem a nyűglődés. A baj az, hogy reggelre átlendülök a holtponton, fáradt vagyok, de nem tudok elaludni, mikor ő is végre elaludt egy kicsit. Többen mondják, hogy hagyjam sírni, de egyszerűen nem megy. Megszakad a szívem és azon jár az agyam, hogy mi van, ha mégis fáj valamije én meg magára hagyom. Úgy érzem, hogy a napjaim etetésből és nyűglődésből állnak egy kicsike kis alvással. Rengeteg kétség van bennem, hogy be tudom-e majd szoktatni az ágyába, hogy el tud-e majd aludni valamikor egyedül az ágyában, vagy mindig ringatnom kell, lesz-e egyszer egy napirend, éjszaka alvással nappal ébrenléttel ...
Tudom, hogy még picike, és hogy minden baba más, de aki volt hasonló helyzetben mit csinált ilyenkor, és mikor kezdett javulni a helyzet?
válasza:
válasza: válasza:Könnyebb lesz sokkal hamarosan. Az én tapasztalatom írom le és a véleményem: mikor hazahoztuk a fiam, mondtam a férjemnek, hogy vigyük vissza :) Annyira nagy volt a felelősség terhe rajtam olyan kimerült voltam, hogy semmi energiám nem maradt, ráadásul ott volt egy kisember, aki az első időszakban egy "darab hús" semmi visszacsatolása nincs, csak a bőgés, meg néha egy-két kakkanat. Két hét után nálunk is kezdődtek a hasfájások, volt, hogy 3 órát üvöltött, én meg ráztam, mert nem tudtam mihez kezdeni vele, sírni csak nem hagyhattam magában.
Utána vettünk egy hordozókendőt (Moby), mert nem volt hajlandó megmaradni a babakocsiban, úgy üvöltött mint akit nyúznak, a boltba meg levegőzni azért ki kellett menni. Kábé 5-6 alkalom után megtanultam magabiztosan felkötni és használni, és nem maradt olyan hasfájása, ami 30 perc alatt el ne múlt volt, ráadásul rendszerint belealudt a kendőbe én meg apró dolgokat tudtam csinálni, ha volt hozzá kedvem. És ez nagyon fontos! A baba mellett magadra is oda kell figyelned, próbálj minél többet pihenni, bármennyire is rühelled már ezt a strófát, tényleg sokat segít :) Még egy jó tanács, ne tedd a kiságyba. Aludjon melletted, érezze a közelséged, az illatod, ezek neki nagyon sokat jelentenek még ebben a védtelen korszakban. Lehet pont azért ébred fel, mert megvonod ezeket tőle. Vagy ha mindenképp a kiságyra szavazol, akkor próbáld meg mondjuk a hálóingedbe bugyolálni, hagy érezze az "anyaszagot" :) És mégvalami: ezek tényleg tanácsok tőlem, a kendő nálunk valóban megkönnyítette a hasfájós korszakot és a manó mindig ott volt a közelemben, nem kapott fel (ez mekkora hülyeség már), ma már ő is a saját ágyikójában alszik
válasza: válasza:Szoptatod is, vagy csak tápszeres? Ha szopizik is, akkor figyelsz az étkezésre?
Ha nem a pocija okozza, akkor lehet, hogy egyszerűen csak veled szeretne lenni. A nap 24 órájában, mint eddig. Tudom, milyen fárasztó ez. Hordozni nem tudnád? Akkor mindig érezné a közelségedet, te pedig haladhatnál azzal, amivel szeretnél. Kitartást! Tényleg múlni fog.
válasza:Itt mellettem egy dacos 2,5 éves, cserélünk? :D
Csak vicceltem, idővel könnyebb lesz. Aztán megint nehezebb, aztán könnyebb, aztán még nehezebb, stb. :D Én most épp hülyét kapok a fiamtól és őszintén elcserélném a kisbabádra 1-2 napra, de amikor azt mondja, anyaaa, ölelj meg, szeretlek, akkor minden elfelejtődik. ;)
Harvey Karp gyerekorvos The happiest baby on the block című könyvét, videóit ajánlom, nekünk sokat segített ezen az időszakon.
válasza:Nekem sem maradt meg a kislányom sehogyan sem! Heteken, hónapokon át próbáltam bölcsőt, kiságyat, babakocsit, hordozót mindent. A vég akkor volt mikor 48 órán keresztül nem aludtam.
Utána azt mondtam magamnak, hogy jótanácsok ide vagy oda, én nem fogok tovább szenvedni és szenvedtetni a babát.
Éjszakára magam mellé tettem, így legalább tudunk aludni. Halatmas változás volt az éjszakai alvás volt, nem kellett már órákig sétálgatni, ringatni, énekelni görnyedt háttal, remegő karokkal... egyszerűen csak magam mellé tettem, cicin elaludt kb 5 perc alatt és szépen aludt a következő etetésig. Ily módon kb 2,5-3 órás szakaszokban alszom én is éjjelente. Hatalmas változás volt! Azóta már 6 hónapos és lassan sikerült átraknom az ágyába. Ha van 1-1 fogfájós vagy csak úgy nyűgös nap akkor nem, de a jobb napokon szépen át tudom már rakni.
A nappalokban pedig hát kb 10-12 órát volt kézben, annyira nem lehetett lerakni. Ha csak egy percre leraktam amíg WCre mentem, azt is végigsírta. Szóval inkább kézben volt. Mára meg már teljesen jól elvan egyedül, akáb fél-egy órát is eljátszadozik magában. Szóval nagyon gyorsan változnak a babák, minden időszaknak vége lesz és lassan egyre jobb lesz.
Egyébként rendszert nekem soha nem sikerült kialakítani, akármennyire is igyekeztem mindent ugyanakkor csinálni. De vannak babák akiknél egyszerűen nem lehet.
És szerintem se hagyd sírni a babád, csak azt tanulja meg tőle, hogy hiába sír, nem kap választ a külvilágból és Anya nincs ott amikor szüksége lenne rá. Ilyen pici korban nem lehet hisztiről beszélni még, amikor sír a baba akkor valami baja van, mégha nem is jössz rá mi az.
A hasfájós korszakot pedig túl kellett élnünk, kb 3,5 hónaposan múlt el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!