Hány hetes/hónapos/éves korában hagytátok először egész éjszakára a gyereketek a nagyszülőknél?

Mi az anyósoméknál laktunk a fiam 11 hónapos volt amikor különköltöztünk.

Volt olyan, hogy az anyósom a mi szobánkba aludt amíg mi elmentünk, de akkor még nem egész éjszaka voltunk el, hanem kb éjfélig. Olyan 5 hónapos lehetett. Lassan 2 éves, most már egy hónapban van, hogy 2szer is ott alszik, este átvisszük, reggel megyünk érte. Néha csak együtt akarunk lenni, néha elmegyünk valahová :)

Mi az,hogy ki passzolta le előbb a gyerekét?Már miért lenne baj ha valaki korábban viszi el a nagyszülőkhöz aludni a gyereket?Azért mert valaki másképp gondolja vagy csinálja az nem egyenlő azzal,hogy az h@lye.

18hónapos a fiam,még nem aludt nagyszülőknél.

Nem a 13-as hurrogta le a többieket, ők pontoztak le mindenkit, aki nem altatta nagyszülőknél a gyereket egy éves kora előtt.

Nekem 33 és 16 hónaposak. Nem hagytuk még egyedül másnál aludni őket. Majd ha mindketten ovisok lesznek, akkor nyáron ott maradhatnak egy hétvégére, addig tuti nem. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy én egy éjszakára nem is tudnám, mert nem egy városban lakunk. Viszont sosem altatta még őket más, és nagyon erős a kötődés, tehát ha egy városban laknánk, akkor sem aludnának ott.

11-es vagyok. Én nem pontoztam le senkit, azért mert más a véleményünk, viszont én azt gondolom, hogy a szülőknek kell a közös kikapcsolódás EGYÜTT, KETTESBEN! Mi igényeltük, a fiam szereti a nagyszülőket, nagyszülők profin vigyáznak rá, tudtam, hogy jó helyen hagyom ott. Jelentem nem lepasszoltam!! A nagyszülők is alig várták, hogy a törpe náluk aludjon. Bárhová mentünk a telefon a zsebben, hogy bármi van elérjenek, de szerencsére így még nem kellett hazajönnünk soha, a fiam most már mindig közli, amikor indulnánk haza : "NEM HAZA ANYUKÁM" :D Haláli!

Sőt, volt, hogy délután átmentünk, indulni akartunk haza 6 órakor a fiam hívta a nagyszülőket : "Gyere Papa, Mama, csinálj kakaót és tente" :)) Ott kellett hagyjuk :)

A lehurrogott anyuka vagyok, akinek a majdnem 2 éves gyereke még nem töltötte külön az éjszakát. Jelentem a férjemmel való kapcsolatunk anélkül is tökéletesen működik, hogy meg kellene szabadulnunk a gyerektől. Mivel az ilyen picik általában többet alszanak, mint a felnőttek, ezért marad jó pár óránk, amikor kettesben lehetünk. Amikor pedig ébren van, élvezzük a hármasban eltöltött időt, hiszen mi akartunk gyereket, nem kényszerítette ránk senki.

(nekem a szívem szakadna meg, ha a gyerekem nem örülne nekünk, amikor érte megyünk a nagymamához, és nem akarna velünk hazajönni)

11-17es vagyok. Egyből megint az van, hogy szar anya vagyok, az előzményekkel persze nem vagytok képben.. :)

A fiam előtte 1,5 hétig beteg volt, szerdán már nem volt lázas, csütörtökön még csak az udvarban voltunk néhány órát, pénteken átmentünk, majdnem 2 hétig nem volt a mamáéknál, ott akart maradni, reggel elmentünk érte, már haza akart menni.

Ja és nekem is rossz volt, hogy a fiam nem akart hazajönni, de tudtam, hogy nem azért, mert rossz anya vagyok, hanem mert hiányoztak neki a nagyszülei, akikkel majdnem egy évig együtt élt, akik kisebb korában minden nap látogatták, akiknek ugyanúgy joguk van bármikor látni. És tudjátok mit? Az hogy a fiam ott akart maradni nem abban erősített meg, hogy rossz anya vagyok, hanem, hogy jó helyen van a fiam, ha ott van!