Após állandóan bemegy a szobába a babámhoz ha én kimegyek enni, vagy vmi más. Mit tegyek?

Na, mi egy cipőbe járunk!!! Csak az én helyzetem egy kicsit még rosszabb, nekem itt van anyós is meg dédi is!

Mi már egy párszor összevesztün emiatt. Nem akarják megérteni, hogy néha egyedül kell hagyni a gyereket, mert lesz ez még mésképp is pl. ha egyedül leszek vele. Erre mindig azt mondják, hogy miért lennék egydül vele. Erre tessék most is ketten vagyunk itthon. Határozottan mond meg neki, először én is tartottam tőle, hogy mi lesz, de hamar megbékülnek. Csak most már !kicsit! visszavettek magukból. Néha meg kell mondani a magunkét( még akkor is ha nem egyszerű és nem akarod megbántani), mert különben nem lesz jó vége. Nálunk már sok konfliktus volt ilyen dolgokból. Remélem mihamarabb el tudunk költözni.

10 hós anyuka

Sajnos az együttlakással ezzel jár, végülis csak az ő lakásuk, másnak albérletbe kell költözni hogy legyen hol lakni, és azért még fizetni is kell nem keveset. Ez azért jó dolog hogy ott lakahattok, és van mindig akire bízhatod a kicsit.

Az Apósod biztos szereti a babád és egy kicsit vele szeretne lenni, játszana vele, add oda neki napközben kicsit hogy játszanak, tedd le a játszószónyegre vagy egy plédre mellé és elszórakoznak, addig tudsz enni pihenni magaddal foglalkozni kicsit.

Meglátod pár hónap múlva lehet te fogod kérni hogy Apuka kicsit vigyázzon a gyerkőcre :D

Legutóbb Apukám egyik ismerőse volt nálunk, és mondta hogy ő is nagyon szeretne már egy unokát játszana vele, sétáltatná stb, és szinte sajnáltam hogy neki még nincs. Mindig jött a lányomhoz nézte milyen szép, nevettette gagyarászott neki, Apósod is csak szereti a kicsit nem bántani akarja!

És gondolod a jó nagy veszekedés után kellemesebb lesz ott lakni náluk?

Ha ennyire idegesítenek, akkor lépnetek kell.

Nem veszekedni, hanem költözni.

Szerintem, ha már most így idegesítenek, ez csak egyre rosszabb lesz az idők folyamán.

Jaaaj!

Anyósomékkal egy telken lakunk, így mindennap unokáz(ná)nak. De kell nekünk is kettesben lenni néha, úgyhogy kicsit kiutáltam őket. Apósomra mindig este 7kor jön rá az unokázás, hát ezt határozottan megtiltottam, mert akkor már nálunk nyígás van, fürdés, evés, alvás.

Vendég nem kell, mert túlpörgetik a gyereket.

Ráadásul ha nyikkan egyet a gyerek, azonnal ölbe kapkodták, aztán meg nekem mondták, hogy el fogom kapatni.

Megoldás: heti 1 nap van a nagyiéknak (kedd délután), amikor unokáznak, vagy mennek vele sétálni (ez még bőgésbe torkollott eddig). Amúgy meg a szabály, hogy napközben jönnek.

Hát nem könnyű velük, pedig imádom őket, de mióta manó megszületett valami megváltozott bennem, nem értem, miért.

Ami nem tetszik, azt megmondom. Ez nekik rosszul esik néha, de a mi gyerekünk, nem az övék.

utolsó vagyok:

A kedvencem, amikor megkapom, hogy hova a csudába megyünk minden nap vagy ki jön már megint hozzánk?? Csak mert elég társasági lények vagyunk.