Bölcsöde vagy otthon 3évig?

Mi egy kis településen élünk, itt nincs is bölcsőde, szóval akinek nem kell anyagi okok miatt visszamennie dolgozni, az mindenki itthon van a gyerekével 3 éves korig. Én is így voltam, most kezdte a fiam az ovit, és addig itthon volt velem.

És amúgy ha lett volna bölcsőde, sem adtam volna be. 3 éves korától is bőven ráért gyerekek közé kerülni, de amúgy nyilván azért a környezetében is van sok gyerek, tehát azért eddig sem nélkülözte a gyerektársaságot.

És úgy gondolom, hogy 3 év alatt nekem nem mindegy, hogy ki tanítja meg alapvető dolgokra a fiamat, hogy ki kell-e szakítani esetleg időnap előtt a megszokott környezetéből vagy sem. Szerintem a gyerek érzelmi fejlődésének nagyon is jót tesz ez a 3 év. Örülök, hogy megtehettem, hogy 3 évet itthon volt velem.

És amúgy gond nélkül beilleszkedett az oviba.

És mindegyik másik gyerek is, aki 3 évig otthon volt.

Én is visszajöttem dolgozni még a kisfiam 3 éves kora előtt, ő pedig bölcsibe ment (főváros, magánbölcsőde).

Ennek ellenére szerintem is nagyon fontos az első 2-3 év és ha nem lett volna óriási különbség a gyed/gyes és a fizetésem között- akkor maradtam volna még én is egy kicsit.

A határt valahol a 2-3 éves kor környékén húznám meg. Az első 2 évben szerintem mindenképpen nagyon fontos és nagyon jót tesz a picinek, ha az anyukájával/apukájával marad, nincs is kifejezetten szüksége gyerektársaságra.

Az is igaz szerintem, hogy 3 éves kor után már mindenképpen jó, ha megtanul együttműködni, együtt játszani a kortársaival. Hogy e kettő között melyik gyereknek mikor válik fontossá a kortárs közösség, az tényleg egyéni.

Ha jó a családi légkör, biztosítottak az anyagiak is, a család érzelmileg is valóban egységet alkot, akkor mindenképpen jó az első pár évet otthon tölteni.

Én maradok vele 3 évig. Ha nagyon muszáj lenne akkor is megpróbálnék más megoldást találni, sajnos itt elég rossz hírű a bölcsi :(

Szeretném kihasználni még ezt a pár hónapot "kettesben" :)