Hogyan reagáltok másfél-két éves babátok dührohamaira?

2 éves múlt a nagyobbik lányom, én már eljutottam oda, hogy nem foglalkozom vele, de tényleg, nem is idegesít, sőt titokban jókat mosolygom rajt mennyire tud színészkedni :) persze mindez csak akkor igaz, ha nem veszélyes dolgot csinál , abban az esetben azért voltmár, hogy igenis csak az erélyes rászólás ( nem üvöltés, de felemeltem a hangom) vált be ( pl. pár hetes volt a Húga mikor rendszeresen meg akarta ütni, felé dobott tárgyakat a leg váratlanabb pillanatokban... ha rászóltam még ő kezdett el hisztizni, dühöngeni... magyarázhattam akárhogy, semmi nem vált be, míg egyszer, mikor egymás után sokadszor bántotta , rákiabáltam , és bevittem a szobájába, hogy "gondolkodjon" - ez után szinte megszűnt a folyamatos ütögetés)

Kisfiam is 19 hónapos és hasonló hisztikkel meg sajnos olyankor nekünk esik ütne-rúgna-harapna, ha unalmában kezdi ami a ritka akkor mindenképp elkezdek vele játszani pl.rajzolni és amikor lehiggadt akkor már egyedül is játszik tovább, de leginkább ha fáradt és álmos akkor viselkedik így amit csak úgy tudunk kezelni hogy reagálok rá és leteszem aludni mert ő ezt jelzi felénk ilyenkor és tiszteletben tartom ezt,a napokban vendégségbe mentünk ahol kb 20 perc múlva kezdett így viselkedni és akkor sajnos indulás volt.Ez van sajnos, talán majd ez az időszak is elmúlik.