Egy éves fiam megtorpant szerintem a fejlődésben. Más is érez így?

Mindenki szerint olyan nyugodt,kiegyensúlyozott baba.... Én már őszintén nem ezt látom. Erős lelki fusztráltság van bennem,mert valamit nagyon nem jól csinálok, bárhogy szeretném. Kicsiként sosem sírt, de szó szerint, még éhen sem,tudta mikor kap cicit. Az első fogak 5hósan jól bekevertek,nem szopott többet, de a tápit elfogadta, szépen edte a főzeléket és gyümölcsöket. Mozgásfejlődése mindig átlagosnak volt

mondható, élénk baba, de az a lustibb fajta,aki 6 hósan forog végre, 7-9 hóig kúszik majd végre mászik és feláll 10 hósan, kapaszkodva lépeget 11 hótól, a többi még várat magára. A sírás: na mostanában bőven pótolja a bébikorban kihagyottakat... Mintha mindenért sírna, alig enged néha felöltözni, kapaszkodik a lábamba és sír. Képes napokig, egész nap nyüszögni, végeláthatatlanul. Mindegy hogy jöttek mamáék vagy az apja próbál játszani vele, csak nyüglődik játék helyett a mamik is minnél jobban próbálnsk a kedvére tenni, ő annál idegesebb és nyügösebb...és én is. Amikor napokig ilyen, jönnek a balesetek: elesik, eldől, beüti magát, felrepedt a szája, mert az apja mellől levetette magát az ágyról, stb. Az evés: eszik, de csak figyelemeltereléssel, kezében egy autó, vagy daloló mesekönyvet lapozok és teszem a szájába a főzit/gyümit. Próbáltam szigorúan,bohóckodás nélkül, szépen etetni, de unja, pár kanál és nyekereg,csapkodja a kezemből a kanalat, tekeri ki magát,mint aki nem éhes. Jó, otthagyom hogy egészségedre, ha neked ket kanál elég ebédre...na ekkor ordítani kezd,mig üvegből kaját nem kap, mert innentől kanalazni már nem hajlandó, igy tápit eszi ebédre, ha játszok vele , 200-250- et is eszik kanállal, de néha már a játék sem kell...sír ,majd ordít, a tápot meg simán lehúzza, miután tíz percig visít utánna. Nem akar új dolgokat megenni, meg sem próbálja, néha reggel egy kicsi kenyér/kalács/krémtúró, délután kis keksz/piskóta, de morzsákról beszélek! Nem buta, sok mindent mutat a könyveiben és 10 szót minimum használ is már vagy két hónapja. De ez a folytonos nyüszögés, semmi nem tetszik/nem játszok inkább hisztizek kicsit/mama ne nyúlj hozzám,rádmorgok/stb viselkedés nagyon megvisel és nem tudom kezelni, nem tudom mi a helyes. Rászóljak állandóan?akkor már csak kiabálás lesz! Hagyjam figyelmen kívül? Akkor egész nap ilyen ,semmi változás. Valahogy nem érzi magát jól és én mégúgysem! Ideges és feszült vagyok tőle! Van itt valakinek ilyen bonyolult kicsinye? Hogy bírkóztok meg ,hogy ne kapjatok idegbajt?