Első gyermekes anyukák, akiknek 6 hónapnál kisebb a babájuk. Nektek megy? Többi lent.

Szigorú napirend - nekem ez vált be.

Meg az, hogy a férjem hetente legalább 1x elviszi a lányunkat játszótérre vagy sétálni, amíg nekem van 1-2 órám behozni az esetleges lemaradást.

Én már 3 gyerekes vagyok, de emlékszem még a kezdetekre. :)

Az a véleményem, hogy bár sok minden "szervezhető", a babák nagyon különböznek. Az első babám éjjel édesen aludt, nappal is jól elvolt, elég volt neki, ha látott, tehát nem volt problémám.

De most a harmadik gyerekem pl. teljesen más, tudom, ha őt kaptam volna elsőre, akkor biztos nem mennek úgy a dolgok, ahogy mentek.

Egy férfinek ezt nehéz átéreznie, ő csak annyit tud ezekről a dolgokról, amennyit "hallott", teljesen más van a fejében, hogy mit jelent a babagondozés/gyereknevelés.

Szerintem próbáld meg átgondolni, hogy mi az, ami nehézséget jelent, hogy mi az, amiben jó lenne ha lenne segítséged, és egy nyugodt pillnatban beszéljétek át a férjeddel.

Esetleg egy hétvégi napon hagyd neki a kicsit pár órára, kérj "kimenőt", akkor ő is megtapasztalhatja, mi mindent munka van a babával és mellette.

az én kisfiam 5 hónapos. nem mindig sikerül mindent megcsinálnom, amit akarok. vannak napok, amikor elvan egyedül a kiságyban és vígan gagyarászik órákon keresztül, máskor nincs jó passzban és fogni kell, különben ordít. ezeken a napokon én is elúszom a teendőkkel...szerencsére a férjem nem igényli, hogy minden nap főtt kaja legyen, úgyhogy egy héten csak kb 4-5ször főzök. ennyivel is kevesebb a házimunka...

tudom, hogy nem egyszerű, és hát igen gyerekfüggő a helyzet.

szerencsés az, akinek kényelmesen jut ideje mindenre.

Babája válogatja.

Nekem még nincs gyerekem, de tapasztalatot tudok írni: én nagyon nyugodt baba voltam állítólag, anyum mellettem lekvárt főzött be, rendben tartotta a házat, mert ha nem voltam éhes, és tisztába voltam téve, elvoltam magamnak. Az unokatesóm viszont nagyon aktív baba volt, üvöltött, ha nem volt kézben, hasfájós volt, stb. Keresztanyukám az idegösszeomlás szélén volt fél évig, aludni akkor aludt, amikor keresztapum hazaért a melóból, és egy kicsit vigyázott a babára. Szerintem próbáld megértetni a pároddal, hogy nagyon nehéz dolog ez, és attól, hogy másnak könnyebb, neked még nem az.:)

Eleinte nehéz volt, sőt, az első 2 hónapban csak hétvégén tudtam takarítani amikor anyu elvitte egy napra a kisfiúnkat. Főzni csak úgy tudtam miután a férjem hazaért és vigyázott a babára, akkor is csak ilyen gyors kajákat csinálgattam. Aztán ahogy alakult a napirend és 3 óránként evett a Manó, kialakult az alvása is napközbenre, ment minden.

Felkelés utáni első alvása alatt reggeliztem-pakolásztam (szemét összeszedése, mosogatás, mosás berakás, ilyen "apróbb" dolgok). Az utána lévő alvása 1.5-3 órás, olyankor szoktam porszívózni, felmosni, vasalni, ruha hajtogatás-szortírozás stb... Délután szokott kb 1 órát aludni (mielött hazaér a férjem), akkor szoktam főzni általában. Ha másképp alakul valami akkor akkor főzök amikor a férjem hazaér. Mostanában a mosogatást estére rakom, 6-7 között a férjem elszórakoztatja a babát én meg gyors mosogatok, konyhában elpakolok.

Fürdő takarítás, wc, szoba takarítás folyamatosan csinálom, kb heti 1 nagyobb takarítást csinálok, persze van olyan hét amikor minden szép tiszta, olyankor leülök kicsit netezni, kiszedem a szemöldököm, beáztatom a lábam, ruhát próbálgatok stb...

Persze van hogy a baby áthúzza a számításokat, de mára már megtanultam kezelni a helyzeteket. Néha pofára esek, azt hiszem hogy van még egy órám, gyors megyek ki a konyhába főzni, erre meg pont felébred... Na akkor hiperszuper gyorsan állok neki a kajának és amint elkezd sírni a kisfiam, beviszem a konyhába és szintén hipergyorsan próbálom befejezni a kaját.

Van hogy én is elcsúszok a takarítással, vagy kupi van a szobában, van 3 napi mosogatni való ott áll, de addigra már hétvége és ha szükséges anyu elviszi fél napra a babát és akkor behozom magam.

Te hogy hogy nem tudsz semmit csinálni otthon?

Én egy 100nm-es családit tartok tisztán, minden nap főzök (na nem 2 fogásosokat), játszom a kisfiammal, ellátok 2 kutyát az udvaron és 1 nagy és 4 kiscicát a lakásban (cicaszobában). Nem könnyű, tény... van hogy estére hulla vagyok... de megcsinálható.

Vannak jobb napok, vannak rosszabbak. Nem patyolat a lakás, de tiszta és igyekszem nem kupis lenni.

Nem akarom fényezni magam, én úgy érzem hogy csak a legszükségesebbeket csinálom meg mindig, és ez szerintem teljesíthető is.

Van napirendetek? Alszik a babád napközben? Ha nem is alszik vidd magaddal a konyhába, ide-oda...

Próbáld meg kicsit megszervezni a napot.

5 hónapos kisfiú anyukája

Anniyt azért hozzá tennék, hogy 6 hónapos korig még nem mászik, nem tud pakolni, tehát ilyen szempontból a nagyobb babábal nehezebb, viszont a kicsiknél meg a hasfájósság és a teljes kiszámíthatatlanság jellemző, meg a nyugtalanabb éjszakák., (Bár ezek lehetnek később is)

második