Mit tegyek még hogy korábban aludjon el?

Bocsi, de ezt magadnak köszönheted, hogy éjfélig fennvan a gyerek. Egyszerűen ezt _szokta meg_, hogy éjfélkor van az alvás.

Mivel te vagy a szülő, és úgy gondolod, hogy jobb, ha korábban alszik, miért nem "kényszeríted" ezt rá a gyerekre? Hiszen ezzel csak jót tennél neki. Úgy látom, hogy náltok nem Te neveled a gyereket, hanem pont fordítva van :))

Le kell tenni az ágyikójába 8-kor, 9-kor stb (amikot gondolod, hogy le kéne feküdnie), villany le, ajtó behajt és jóccakát. Ordítani fog, mint a sakál, de csak egy darabig. 5 percenként menj azért be hozzá, mondj néhány kedves szót neki és megint menj ki, de ne vedd ki az ágyból, légy erős! Napról napra kevesebbet sír majd, meglátod. Pár nap ilyen és "megtörik", úgy fog aludni, ha leteszed, mint a tej.

Ez nem kínzás, a gyereket semmi lelki törés nem éri (max. rájön, hogy azért nem úgy forog a föld, ahogy ő gondolja :))), de ha nem hiszed, kérdezz meg egy gyerekpszichológust...

Azért annyiból hadd védjem meg a kérdezőt, hogy nem minden esetben a szülő maga tehet róla. Az én kisfiam még csak 7 hetes, de már hasonló cipőben járunk. Egész egyszerűen valamiért nem tud hamarabb elaludni. Volt már, hogy 9kor kezdtem el szoptatni és ugyanúgy éjfélre aludt el -bármit tettünk-, mintha 11kor kezdem szoptatni. És ezt nem én alakítottam így, sőt még csak szoktatásról sem lehet szó, amikor az első 3-4 napról beszélünk, amikor ez megesik. Márpedig egy 5-6 hetes babát nem javasolnak ordítani hagyni és belealudni.

Idéznék a netről:

"Fontos tudnunk, hogy a sírás a csecsemő egyetlen kommunikációs lehetősége, amellyel tudatja a világgal, hogy valami baja van. Ha csecsemőkorban ezt a sírást figyelmen kívül hagyják, a baba általános bizalmi állapota gyengül: egyrészt magában, hogy képes kommunikálni, másrészt a gondozójában, hogy felel. Ezzel arra tanítják, hogy adja fel. Előbb vagy utóbb abbahagyja a sírást, de nem azért, mert megnyugodott, hanem azért, mert csalódott, reményvesztett.

"Fontos tudnunk, hogy a sírás a csecsemő egyetlen kommunikációs lehetősége, amellyel tudatja a világgal, hogy valami baja van. Ha csecsemőkorban ezt a sírást figyelmen kívül hagyják, a baba általános bizalmi állapota gyengül: egyrészt magában, hogy képes kommunikálni, másrészt a gondozójában, hogy felel. Ezzel arra tanítják, hogy adja fel. Előbb vagy utóbb abbahagyja a sírást, de nem azért, mert megnyugodott, hanem azért, mert csalódott, reményvesztett."

> Előbb vagy utóbb abbahagyja a sírást, de nem azért, mert

> megnyugodott, hanem azért, mert csalódott, reményvesztett.

Az első kommentelő vagyok.

Szerinted miért írtam, hogy 5 percenként menj be hozzá, kedves szavakat szólva és megsimogatva? :) Pont azért ne ne érezze magát magára hagyatottan!

Én mindig tudtam, hogy a gyerek miért sír, félelmében, éhségében, fájdalmában, vagy pedig mert tudja, hogy így ér el valamit...

Az első hozzászóló vagyok.

> orditani meg nem hagyhatom/hagyom mert anyukám is velünk

> 1 házban lakik

Hát igen, ez tényleg kellemetlen :(( Mármint nem anyukád, hanem az ordítás..szal érted, mit akarok mondani :)

Pedig sztem ez az egyetlen megoldás sajnos..ha kemény vagy és látja rajtad, hogy márpedig úgy lesz, ahogy te akarod. A gyerekek ritka rafkósak, persze inkább az legyen, mint beteg. Mi is átestünk ezek, kollégáim is így csinálták, a gyerekünk akkor volt kb. 7-8 hónapos.

Persze ez lehet, hogy csak az én véleményem (vagyis nemcsak az enyém), ha vki jobbat javasol, akkor sok szerencsét! :)