Ti is néha idegesek vagytok, ha nyafog a baba?
válasza:
válasza: válasza: válasza:Az én kisfiammal nincs hála Istennek ennyi probléma,de engem is idegbe tud hozni néha..pl akkor,amikor felébred,vissza altatom,visszafekszem én is aludni,és amikor már olyan jó félálomba vagyok,akkor elkezd üvölteni.Hát néha már nem bírom,mert minden egyes reggelünk így telik. :( És néha olyan idegebe jövök,hogy nem sok kell,hogy elkezdjek sírni,mert olyan fáradt vagyok.Amióta hazajöttünk a kórházból nem aludtam ki magam egyetlen egyszer sem..a párom 4 m.helyen dolgozik,ő szinte sosincs itthon,anyukámék messze laknak,az anyósomat utálom,úgyhogy tök egyedül vagyok a gyerekkel.
Na de mindegy,én akartam gyereket,úgyhogy vállalom is a kialvatlanságot.Elég ha rám mosolyog azzal a huncut fejével és már el is felejtem minden haragomat :)) Imádom a kisfiamat :)
válasza: válasza:Hasonló helyzetben vagyok, mint a négyes. Szinte mindig egyedül vagyok a babával, ha nincs szünidő, akkor délután itthon van a kislány is. Ő bevonul a szobájába azzal, hogy "na, már megint nyafog", és inkább ki sem jön. Van mit csinálnom, hogy megmagyarázzam neki, hogy miért van rá kevesebb időm. Eleinte még játszott vele, de ha nyafog, akkor menekül a babától. Már attól is ideges vagyok, hogy csináltam neki enni (sajnos nem volt tejem), és 2 korty után kiköpte, nem akar enni, így el sem tudunk menni vásárolni, sétálni. Betettem a kiságyba, főztem egy kávét, és rágyújtottam egy cigire, mert úgy éreztem, hogy a szétvet a tehetetlenségi düh. Bementem megnézni, mire abba hagyta a sikítást, és rám nézett, de mintha meg lenne sértődve, és szipogva elfordította a másik felére a fejecskéjét.
Estére mindig kihisztizi magát, mire haza jön a párom már alszik. Van, hogy 5-7 órát is, majd vissza is alszik evés után (hála Istennek éjjel nem rossz). Párom szerint elkényeztetem, mert minden nyikkanásra ugrom, és babusgatom. Ha nagyobb lenne, elhinném, hogy a határokat feszegeti, de ilyen kicsi még nem direkt csinálja szerintem.
válasza:A négyes vagyok:
hát nem irigyellek,nekem a kisfiam még csak az első babám,de nem hittem volna,hogy ennyire nehéz lesz egy babával.Bár mondta az anyósom még amikor terhes voltam,hogy türelmünkkel fog játszani és feszegetni fogja a határokat,de természetesen egy 3 hónapos baba még biztos,hogy nem tudatosan teszi ezt!!!Az én kisfiam is 3 hónapos,ezért is vagyok még akkor is türelmes vele szembe,ha közben belülről meg szétvet az ideg.Tuti,hogy nem lennék ideges,ha ki tudnám magam csak egyetlen egyszer is aludni!!Eddig gyönyörűen végigaludta az éjszakákat,este evett és legközelebb csak olyan hajnali 4-5 körül kelt enni,evett és utána ahogy letettem még aludt reggel 7-ig kb.Ma hajnalban már a jó égért sem akart aludni.Felkelt 4:45-kor enni,és evés után nem akart vissza aludni..a párom meg 5:50-kor kelt melóba. :/ Úgyhogy betettük a babaringató hintába,abba nagy nehezen elaludt,és áttettük a kiságyba.De már fél7-kor kelt és keltett engem is :/ De valahogy nem tudok rá haragudni,mert tudom,hogy ez még ne tudatos dolog,neki még hiába mondom,hogy na most alvás van és ne ordítson.Remélem nem sokáig lesz ez így.A nappalok is katasztrófák,nappal még annyit sem alszik mint éjszaka,folyamatosan vele kell foglalkoznom és nem jut időm semmire..sem főzni,sem takarítani.Max kimosni tudok csak,mert az automata mosógép elintézi,és talán a teregetésre jut csak időm.Persze úgy,hogy azt is van,hogy átordítja a gyerek míg megcsinálom.
Hasonló a helyzet, csak nekem még párosul mellé egy rendmániás férj is, akinek minden nap főznöm kell rendesen, mert fizikai munkát végez. Ha sokat főzök, hogy legyen másnapra, akkor este is azt akar enni, mert hogy nagyon finom, persze akkor a kislány is azt akar. Akkora edényem meg nincs, hogy 8-10 személyes kaját főzzek. (Vennem kéne :D)
A kicsit meg persze fogni kell, nézelődni akar. Ha állok vele, és a vállamon van, akkor nyugodt, és kíváncsian bámul mindent. De nem bírok egész nap járkálni vele. Tegnap előtt vettem hordozókendőt. Annyiból most könnyebb a helyzet, hogy mikor teregetek, rám van kötve és bámészkodik, nem nyafog. Jó lenne, ha már akkora lenne, hogy a hátamra tudjam kötni, úgy már főzni is mernék vele.
A barátnőm mindig mondogatta, hogy ha neki a második gyerek született volna elsőnek, akkor tuti, hogy nem szült volna még egyet. Hát, most én is így jártam. A kislányt ilyen korban letettem a földre a nappaliban, kitámasztottam párnákkal, hogy lásson, és tudtam takarítani. Ha kimentem és beszéltem hozzá, nem visított. A kisfiú, hát ő folyton kézben lenne, de 2 percenként váltani kell a pozíciót, mert már nyafog. Ha leteszem, akkor visít. Már a szomszéd kérdezte, hogy "nem adsz neki enni, hogy ennyire ordít?" Ettől is sík ideg vagyok.
válasza:Mintha én írtam volna ezeket...dettó ugyanez a szitu volt nálunk is.
Amióta mászik változott meg, hogy ne ordítson, ha nem lát, mostmár ha nem lát jön utánam és keres és ha megtalál, vigyorog és örül. De eddig minden napunk így telt, ahogy nálatok.
Én is sokszor, nagyon sokszor feszült voltam!!!
Tényleg könnyű mondani, hogy ne legyél feszült, mert megérzi a baba, amikor egyfolytában nyafog, sír...
A hordozókendő sokat fog segíteni, ilyenkor én is mindig magamra kötöttem.
Kitartást!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!