Normális ha nagyon ki akarom az elején sajátítani a babámat?

Már nem az. Ennyi idősen 2 szopizás között már otthagytam anyósra, vagy anyura, amíg dolgom volt.

Nem csak a tied.

Szerintem nem baj,kivéve ha a férjed is zavar.

első másfél évben én is ilyen voltam,csak akkor éreztem jól magam,ha vagy velem vagy a férjemmel volt a lányunk.

Most már nagyobb,4 éves,nem nőtt hozzánk,most már simán elvan nagyszülőknél nyaralni 1-1 hetet nélkülünk.

Én is ilyen vagyok, megértelek.

Én sem szeretem, ha nincs a szemem előtt a babám.

Én nem is engedem.

De majd elmúlik ez az érzés, nekem kb 1,5 évesig tartott.

(3 gyerekem van).

előző vagyok, itthon engedtem, hogy vigyázzon rájuk anyám és anyósom, de nem engedtem, hogy sétálni vigyék őket.

A férjem nem zavart.

Úgy írsz, mintha kötelező lenne odaadni másnak a gyereket. Miért vinnék el csak úgy?

De ha dolgod van, tiszta haszon ha vigyáznak rá/csak olyan akiben megbízol, nem akárki!/

Azt értem, miért zavar, ha elviszik a szemed elől a babádat. Félted Őt.

Azt nem, hogy miért nem akarod, hogy más kettesben legyen vele.

Nyilván Te döntöd el, hogy kinek adod a kezébe, vagy engeded meg, hogy sétáljon a babával, de mérlegeld azért, hogy egy 5 hónapos babának jót tesz, ha érintkezik másokkal is, érik ingerek.

Nem újszülött már azért.

Azt is tudnod kell, hogy a babádat senki nem fogja tudni (nem is akarja) elszeretni tőled, hiszen te vagy az anyukája, te jelented neki a mindent, nem a nagymama, vagy a barátnőd, akárki..

Írtad, hogy kicsit mindenkigyereke voltál kiskorodban. Ezt rossz élményként írod? Vagy jól érezted magad?