Akinek 1,5-2 év korkülönbség van a gyerköcök között mennyire nehéz?

19 hónap van köztük. Nagyon nehéz.

A pici 13 hónapos, a nagy 32 hónapos.

Mindenképp kettőt szerettünk volna, de az első csak 2 év után jött össze, így elkezdtünk "idejében" próbálkozni, hátha megint éveket várat magára a második is, de ő az első hónapban összejött. Így lett ennyi a korkülönbség.

Egyikre sem jut elég időm.

A játszótéren inkább a picivel vagyok, mert mindenhova felmászik, futkározik, a nagyobbal reggel indulás előtt és este tudok többet játszani, gyurmázni, rajzolni.

Nehéz megtalálni az egyensúlyt, hogy egyik se érezze elhanyagolva magát.

Együtt is szoktunk játszani.

Az eleje volt szörnyű, mert a pici állandóan sírt, semmire nem volt időm, az idegrendszerem kikészült, a nagyobb is rosszul viselte az állandó üvöltést, de ezen már túl vagyunk!

Az első kettő között 23 hónap van, a második kettő között 33 hónap.

Szerintem tök jó így.

A nagy 6 lesz, a középső 4, a kicsi egy múlt.

Én tudtam foglalkozni a naggyal is, a kicsivel is (amikor kettő volt).

Most nehezebb, mert a pici nem 100%-ban egészséges, így miatta nagyon sok idő-energia elmegy, és érzem, hogy a két nagyra kevesebb jut, mint szeretném, de azért rajta vagyok, hogy az igényeik ki legyenek elégítve.

Amúgy nem kell nekik most már nagyon sok, rengeteget eljátszanak magukban, sokszor hiába is ajánlom fel a közös társasozást pl., mert azt mondják, inkább a szerepjátékaikat játsszák külön.

Másfél év van a két nagyobb, és 21 hónap a két kisebb között. A nagyobbaknál az első 6 hónap volt nehéz, amíg összeszokott a család, és kialakult egy olyan napirend, ami mindenkinek megfelelt. A legidősebbel akkor foglalkoztam, míg a kicsi aludt, majd ahogy nőtt, őt is bevontuk a játékba. Mostanra elválaszthatatlanok.

Most sokkal egyszerűbb a helyzet. A két nagy remekül eljátszik együtt, míg a kicsivel foglalkozom, és egyre kevésbé igénylik, hogy tevékenyen részt vegyek a játékaikban, inkább csak figyelek, vagy irányítok. A napirend úgy alakult, hogy mindenkire jut idő, főleg este, mert nem egyszerre fekszenek le.

Mindig 3 gyereket szerettem volna, kis korkülönbséggel, mert nálunk a családban sok pozitív példa van. Ha tanácsra van szükségem, valaki mindig tud segíteni. Nagyon élvezem velük az életet. :)