Feljött a szomszéd, hogy hallgattassam el a gyereket?

Picit hasonló szituációban vagyok, de én vagyok a szólós szomszéd :) Csak, hogy ilyet is olvashasson itt a jó nép :)

Szóval mi panelban lakunk, és felénk költözött úgy fél éve egy 2,5 éves gyerekes fiatal pár. Teljesen szimpik, kislány aranyos, okés minden. A költözés első pár hetében ugye egyértelműen sok pakolászás, fúrás, faragás, rendben.

Közben sokszor hallottuk a kislányt sírni, és 10-15 mp-re bekapcsolni a porszívót, majd gyerek sír megint. Szegény biztos beteg, orrszívó-porszívó, stb. Pár héttel (!) később még mindig ugyanez a porszívózás-sírás felváltva. Éjjel pedig "anyázás" percekig, mire végre sikerélmény, és anyu megjelenik. Porszívó minden reggel fél7-kor be, gyerek sír, indulhat a nap. Hónapokig...

Először ráfogtam a betegségre, aztán a " biztos a költözés miatt nyűgös szegény" dumával intettem türelmemre magam (2 emelettel költöztek lejjebb, nagyobb lakásba amúgy). De amikor már tényleg több hónapja ment ez, és szombaton is 7-kor indult a porszi, meg éjjel többször percekig "anyázás", akkor úgy döntöttem, hogy nagyon-nagyon kedvesen felmegyek vasárnap délelőtt, és megkérem, hogy próbáljon meg valamit tenni, változtatni, vagy csak megmagyarázni, hogy erre miért is van szükség.

A válasz felháborodva: nem fog ő berohangászni a gyerekhez minden megmozdulásra, és hát igen sír, a porszívós dolgot meg nem is érti, az nem ő.

Az én válaszom: a gyerek nem újszülött, és nem sír, mert mondjuk elesett, hanem egyértelműen az anyukáját hívja (mert gondolom be van zárva még a kiságyba vagy a szobába, ezt nem tudom, nem is az én dolgom), a porszívóra meg nem tudok mit mondani, nem vitázni jöttem, csak szépen kérni, ha van bármi megoldás, légysziiii.

Ennyi volt, azóta gondolom halálosan meg van sértődve, mert porszívózás nincs, és ha felébred éjjel a gyerek, már nem kell neki percekig az anyukáját hívnia. Rettenetesen sajnálom amúgy, hogy fel kellett mennem, utálom az ilyet. De egyszerűen nem értem, hogy miért nem lett volna egyszerűbb csak simán annyit mondani, hogy "ok, próbálkozunk, bocs, kisgyerek". Panel, évek óta itt élnek, tudnia kell, hogy minden a világon áthallatszik, nem is baj ez, de azért lehet figyelni ugye.

Bocs, hogy ilyen hosszasan írtam, de kijött belőlem :)

Kérdező: Amennyiben a szomszédod nem egy elmebeteg állat, csak simán ennyit lehet mondani, hogy "oké, bocs, megpróbálom csitítani, engem is idegesít, mert én aztán közelről hallom, remélem felhagy vele hamarosan".

Legalábbis nekem ennyi bőőőven elég lenne, mondjuk a sütinek is örülnék :D Azt nem szeretem, ha egymás szájába sz@runk (ahogy engem meglepetésként ért ez az esetemben), pedig szomszédok vagyunk, sokat számít szerintem a jó viszony.

De hogy mindenki megnyugodjon, én is leszek a másik oldalon, mert szeptember 20-ra vagyok kiírva a kislányunkkal. És még annyi infót, hogy nekem alapvetően tetszik, a "ne kapkodjuk fel mindenért a babát" elv, de ez panelban kivitelezhetetlen szerintem (mármint én nem szeretném a szerencsétlen szomszédok idegeit tépni). A másik, hogy ha jól tudom, ezt babáknál próbálják, nem egy beszélni, járni tudó kislánynál...de lehet én tudom rosszul, és ezt nem is fejtegettem a szomszédomnak természetesen, mert alapvetően mindenki úgy neveli a gyerekét, ahogyan jónak látja.

19-es válaszoló!

Ez a videó kiakasztott! Biztos h nem normális!! Menjen az ilyen vén majom a fenébe. Kezdjen magával vmit !!!! Unatkozik!!!

És ez normális??? Őszintén??? Kérdezem én azzal a begyepesedett fejemmel attól a válaszolótól h ő megérti a szomszédot!!!!

A mi felettünk lakóknak a mosógépe is olyan mint a traktor néha azt várom mikor jön be szántani. És még kisbabánk is van mégse dörömbölök mint az elmebetegek!!!! RÖHEJ!!!!

kedves 21-es válaszoló 2,5 éves gyerekről írtál! Nem 8 hónaposról! Nem mindegy :)

És ez teljesen más!

Igen, nem pont ugyanaz a történtet. De azért nem lehet mindent egy oldalról nézni. Azért mert valakit nem zavar a saját gyereke sikítása, még lehet, hogy mást igen. És nem csak azért mondjuk mert egy gyökér. :)

Az eredeti kérdés ugye az volt, hogy mit csináljon a kérdező a gyerekkel, szomszéddal. Erre tényleg annyi a lehetőség, hogy hülye a szomszéd és kész? Engem azért is érdekel, mert lehet az én gyerekem is fog üvölteni, ledobálni a játékait, sikítani, mittudomén. És jó lenne ötlet, hogy ezeket hogyan lehet kezelni, mert 1. én nem szeretném, ha ezt csinálná. 2. igenis számít, hogy másokat se zavarjon.

Azért nehéz ez, mert mindenkinek más a tűrőképessége, más az, ami még normális baba/gyerek dolog. Normális vagy nem, ha sír, sikolt, őrjöng, stb.

Jaj, azt azért gondoltam, hogy kilyukadunk gyorsan oda, hogy majd meglátom. :) Én még nem nagyon láttam két egyforma terhességet, babát vagy gyereket. Nem hogy ugyanazokat a problémákat. Már a terhesség alatt is nagyon sok dolog történt, amit mind nem láttam meg. De biztos sok mindent meg majd meglátok, amit más esetleg nem.

Azt pedig már letisztáztuk, hogy értem én a különbséget a 2 életkor között. Ez csak egy kis példa volt tulkép, hogy hogyan is lehetne kezelni a beszólós szomszédot :)

Én azért lehet rászólok, majd, amikor üvölt, meg toporzékol (már ha abból indulunk ki, hogy biztosan fog)..vagy ez komolyan csak hiú ábránd?

Komolyan, azért furcsa ez nekem, mert elég sok baba, gyerek van körülöttem, és egyáltalán nem mindenhol van ez a jelenség.

Ó, dehogy sértettél :) Csak van egy 2,5 éves unokahúgom, velük fél évet együtt is éltem, illetve 2 évig neveltem a volt párom kislányát (1-3 éves koráig). És egyikkel sem voltam ilyen jellegű problémák. illetve ha a zajszint több volt a kelleténél rászóltunk, hogy ezzel zavarja a bácsit, nénit, akárkit. Nem értette talán, hogy miért ne csinálja, de csak elcsendesedett icirit :)

Sokat figyeltem a gyerekeket a közelemben, pont azért, hogy tájékozódjak, hogy mi-hogy megy majd. De nagyon sok félék :) És a szülők is sok féle képpen gondolják a jó nevelést, szóval persze majd meglátom! :)