Most komolyan, miért mindig csak az anyának kell szenvedni a gyerekkel?

Így van holnap fogd magad és menj el barátnökkel egyet mozizni vagy sétálni :) Megérdemled .

Hála isten az én párom igazi apa .

6 éves kislány anyukája és 28+6 hkm :)

Egyetértek, kivételt én is látok, de általánosságban sajnos ez a helyzet.

Én a volt férjemnek a "fáradt vagyok, nem érek rá" nyavalygására megmondtam, hogy remélem amikor egyedül ül az öregek otthon és felhívja valamelyik gyerekét hogy látogassa már meg, akkor megkapja, hogy fáradt és nem ér rá...

Most bezzeg teperne, múltkor az egyik lepasszolta a skype-on, hogy nem ér rá, mert az egyik haverja bejelentkezett és vele beszélne.. Amikor mondta, hogy "de X fontosabb mint apuci???" pont ott voltam, be is szóltam, hogy nem most kell a gyereknek jópofizni, volt rá 10+ éve.

5:

A 7. válaszoló vagyok. Sajnos garancia semmire sincs, az én volt férjem a második gyerek után gondolta, hogy még szórakozna egy kicsit. Az első születése után rögtön még mintaapuci volt, korábban is jól tudott a gyerekekkel bánni. A családjába, a saját apja is ki van rá akadva, hogy nem ilyennek nevelte.

A "majd megbeszéljük" is szép álom, ezerszer próbáltam vele beszélni, érvelni, vagy bólogatott, hogy igazam van, de ugyanúgy visszabújt a számítógép mögé, hogy MOST nem, majd később (amiből semmi se lett), vagy hisztizett, hogy most rossz hangulata van, ne piszkáljam, vagy jó hangulata van, ne cs.sszem el.