Érezte már úgy valaki a baba mellett, hogy lehet korai volt?

Én nem csak úgy érzem, tudom is. De csak abból a szempontból, hogy apa nélkül vállaltam.

16 hónapos a kisfiam, én még nem töltöttem be a 22-t. Egyedül nevelem sajnos. Tartjuk a kapcsolatot az apjával, de nem élünk együtt.

Nagyon nagyon imádom a fiamat és nekem kellemes "csalódás" volt ez eddigi életünk. Azt hittem sokkal nehezebb lesz és rosszabbul fogom bírni, de nem. Persze ez a kisfiam érdeme is, hiszen viszonylag könnyű természetű kisbaba volt. Egy kezemen megtudom számolni, hány éjszakát virrasztottunk át a 16 hónap alatt. Most kezd nehéz lenni pár hónapja, mert nagyon aktív, örökmozgó és emellett akaratos is. De ez sem akadály, valahogy a szüléssel jó sok türelmet is kaptam :D

Vésősoron nem bánom, hogy így alakult, mert sok előnye van annak is, ha fiatalon lesz valaki anya. Az anyagi helyzetünkkel nincs probléma és a saját lakásomban lakunk.(örököltem) Ezért mertem bevállalni így.

A lényeg, hogy én nagyon szeretem őt, és a legjobbat próbálom kihozni, abból, ami van. Ha apa nélkül, akkor úgy.