Ez mindig így lesz vagy változni fog?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Nem lesz mindig így:). Ahogy nődögél, megtanulja, megszokja, hogy anya és ő nem egy személy, amire nemrég kezdett rájönni:), nem lesz mindig így:).
"Az anyától való függetlenné válás első jelei 5-6 hónapos korban kezdődnek. Általában kétféle tünet jelzi, hogy ebbe a fejlődési szakaszba ért a baba: amikor anya kimegy a szobából vagy leteszi őt, akkor sírásban tör ki a baba, illetve az idegenekkel szemben bizalmatlanabbá válik, már nem mosolyog mindenkire, idegenek kezében sírhat, nehezen enged fel. Természetes jelenségről van szó, és nem arról, hogy esetleg rosszul szoktattad vagy “felkapattad” volna: a baba így jelzi, hogy már tudatában van, anya nincs mindig ott vele, és ettől megrémül.
Idegenek társaságában vedd át, legyen a kezedben és hagyd, hogy onnan kukucskáljon, ne erőltesd, hogy mindenképpen maradjon meg másnál, ha ő nem akarja. Ha van lehetősége az öledből barátkozni az idegenekkel, lassacskán magától feloldódik majd. " Vida Ágnes
"Előfordul, hogy az anyán kívül mindenkit elutasít, elalváshoz vagy új környezettel, idegen személyekkel való ismerkedéshez erős fizikai közelséget igényel. Ezek a viselkedések 6 hónapos kor körül jelenhetnek meg,(...)A szeparációs szorongás a gyermek egészséges fejlődésének velejárója. (...)A szeparációs szorongás idővel (a gyermek testi-lelki érésével és az elválással kapcsolatban szerzett kedvező tapasztalatok segítségével) megszűnik.(...)" Fehér Andrea pszichológus
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Az én lányom 13 hónapos, 3 hónapos kora óta ordít a rendelőben. Kint a váróban nagyon jól elvan, nevetgél, dumálgat, de amint bemegyünk és meglátja a doktornőt vagy a védőnőt, elkezd ordítani, mint akit nyúznak. Az 1 éves vizsgálaton nem lehetett se megmérni, se megvizsgálni. Ordított, tépte a ruhámat, hogy vegyem fel, ütött, rúgott akit csak ért. Rólam mindig szakad a víz, és ég a pofám, már előre rettegek. Nem láttam még másik gyereket, aki így viselkedett. Szerencsére a védőnő, amikor kint volt nálunk, látta, hogy alapjában nem ilyen a gyerek, mert az ottan viselkedése alapján nem szép képet alkothattak róla. Sajnos nálunk hónapról-hónapra rosszabb a helyzet. Szerintem meg tudta jegyezni, hogy őt ott bántották, ezért fél.
Tesóm kislánya volt ilyen, náluk 3 éves korára mút ez el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!