Ortopédus gyenge hypotóniát állapított meg - sokat kell hasra tenni a 3 hós babát. De mit csináljak ha állandóan bukik hason?

Lányom nyaki hypotón volt, és neki is sokat kellett (volna) hason lenni, de mivel refluxos is volt, ezért utált vízszintesben lenni, hason meg szétüvöltötte a fejünket.

Úgyhogy naponta épphogy csak annyit tettem hasra, amit még kibír szegény valahogy. Pár perc, ennyi...

Ami jó volt, hogy elkezdtem hason altatni, amikor már nagyon fáradt volt, pocakra tettem, és simogattam. Ilyenkor volt, hogy elaludt hason, és mikor felkelt, akkor így nézelődött. De ezt kb. 4 hónapos korára sikerült

megcsinálni.

Napközben pedig volt pár tornagyakorlat, amit meg kellett vele csinálni. Semmi extra, ez is csak pár percet vett igénybe. Esetleg te is tornáztathatnád, azt sok baba jobban bírja, mint az "unalmas" hasalást.

Amúgy a hypotónia elmúlt, fél évesen már semmi baj nem volt, normálisan fejlődő baba volt.

Az ülésbe húzás volt az egyik feladat. Lefekteted és lassan felhúzod a két kezénél fogva, majd visszaengeded, tehát nem hagyod ülni őt. Ezt párszor egymás után meg kellett csinálnom vele, naponta akár többször is, mondjuk pelusozás alkalmával. Ez volt lányomnak a legfontosabb, hogy a nyaka erősödjön.

A másik furi torna az volt, hogy a két tenyerembe ültettem őt, és felemeltem, majd kicsit jobbra-kicsit balra mozgattam őt. Így egyensúlyoznia kellett a fejecskéjével. Ezt mikor a doki mutatta, azt hittem képtelenség megcsinálni, és a kicsi úgysem tudja tartani a fejét. De kiderült, hogy nagyon is tudja. Úgy ült a kezemben, mint egy kis csomag, és úgy koncentrált, hogy a feje meg sem moccant, nem csuklott se hátra, se előre. Nagyon ügyes volt.

Másrészt a karjait és lábait kellett tornáztatnom. A karjait pl. úgy, hogy fekszik velem szemben, és az egyik karját kinyújtottam a feje fölé, majd a másikat, felváltva. Illetve együtt a kettőt, fel, le, fel, le.

A lábaival pedig úgy, hogy megfogom mindkét lábát, kinyújtom, majd behajlítva a pocakja felé nyomom. Le, fel, le fel. Ezek ilyen tök egyszerű feladatok voltak.

De érdemes egy szakértő tanácsait kikérned, mert így leírva nem hiszem, hogy át tudnám jól adni. Nehogy valami olyat csinálj, ami nem jó!

Nekünk gyermekneurológus segített! Menjetek el ti is szerintem egy ilyen dokihoz. Egyrészt megnézik ilyenkor, hogy tényleg rászorul-e tornára, vagy simán kinőheti. Másrészt ott szakszerűen elmondják a feladatokat.