Kutya a lakásban! Érdekelne, hogy milyen a babátok és a kutyátok "kapcsolata" /akinek van/?

Mi 13 hónapos gyerkőc mellé fogadtunk örökbe egy kétéves kistestű kutyust. Az első pár napban csak tesztüzemmódra hoztuk ki a menhelyből, hogy lássuk hogy érzik magukat egymás társaságában.

Én híve vagyok a kutya-gyerek kapcsolatnak. Szerintem azzal nem veszítetek semmit ha megpróbáljátok. Maximum, ha nem válik be a dolog, akkor vissza tudjátok vinni a szüleidhez.

Mi mondjuk úgy voltunk vele, hogy azt meg akartuk várni hogy a gyerkőc biztonságosan járjon, hogy ne tudja könnyen fellökni ha esetleg hozzáér a kutya. A mi kisfiunk első perctől kezdve nagyon szereti. Melléül, melléfekszik a kutyaágyba. Behívja a szobájába hogy nézze hogy játszik, és a kutya hallgat is rá. A gyerkőc már kétéves. Addig nem hajlandó elmenni lefeküdni, míg meg nem simogathatta a kutyát. Lent az utcán vezeti, és a kutya ilyenkor mint a kisangyal, úgy megy. A legnagyobb kellemetlenség amit a kutyának el kellett viselnie hogy szorosan megölelte, de arra is meg lett tanítva hogy finoman bánjon vele. A boxer meg amúgy sem egy kényes, apró kutyus, akiben nagy kárt tehet. Én nagyon szeretem nézni őket együtt.