Hány hónaposan és hogyan szoktattátok babátokat arra, hogy egyedül aludjon el az ágyában?

Az első pillanattól kezdve, külön ágy külön szoba. Soha nem aludt velünk egy ágyban, az ő helye nem ott van. Én ezt tartom követendőnek és helyesnek.

Tényleg az elejétől úgy kellett volna. Én úgy gondolom, hogy minél később kezded rászoktatni valamire, annál nehezebb. Amúgy tanácsolni annyit tudok, ahogy én csinálom. Rendesen kifárasztom és amikor az ágyába teszem, pár perc és már alszik. Itt sokan mondják azt, hogy simogasd, meg énekelj neki. Nálam ez nem válna be, mert ordítana, hogy vegyem ki. Viszont ha kijátszotta magát, beteszem az ágyába, elköszönök tőle és otthagyom, akkor úgy könnyen elalszik.

Az előző miért lett lepontozva?? Egyetértek vele, mi is igy csináltuk. A kisfiunk a kezdetektől a saját ágyában alszik, altatás nélkül, miért lenne korai egy 9 hónapos babát a saját ágyában altatni? Persze át kell szoktatnod majd, meg kell neki tanitani, hogy aludjon a saját ágyában, nem lesz könnyű.

Én 2 éves korukban raktam át őket a saját ágyukba. Ez a normális, nem az, hogy az első pillanattól ki vannak dúrva, mint egy kívülálló. Egy gyereknek szüksége van az anyja közelségére, mert úgy érzi biztonságban magát. Ez a legkevesebb, amit egy anyának meg kell adnia. Ha külön altatjuk, ráadásul külön szobában, akkor csak egy idegbeteg embert nevelünk belőle, aki nem bízik még a saját anyjában sem. Ezzel kezdődik minden: Vagy elérjük, hogy bízzon bennünk a gyerek, és tudja, hogy számíthat ránk, vagy az ellenkezője: azt gondolja, hogy csak egy púp az anyja hátán. Nem azért szül az ember gyereket, hogy a szomszéd szobában kussoljon (mert ugye végig is kell aludnia az éjszakát).

9 hónaposan kezdtem én is egyedül altatni. Elég nehéz volt megszoknia 1-2 hét,de azóta nagyon jól elvan egyedül mármint nem sirdogál éjjel csak ha jön a foga. Egyébként mostanába annyira anyás lett hogy ha megvolt a puszi apucinak pá-pá stb.ceremónia úgy kapaszkodik a nyakamba mint egy kis pióca, úgyhogy még sétálgatok vele és éneklek neki, aztán teszem az ágyába.

Ja persze és apuka meg le van tojva mi kedves előző? Csak arra kellett hogy megcsinálja a gyereket? Rá sose gondol senki? Ő csak legyen boldog mert szültél neki egy gyereket és hallgasson. Egy gyereket sem ismerek aki idegbeteg lett volna mert saját szobája van elejétől fogva! Én is boldogabb lettem ovlna tőle ha van... És képzeld 14 éves koromig anyámmal kellett aludnom és annyira nem mondok el neki semmit, hogy még azt sem, hogy mit ettem délelőtt... Ennyit a csodás elméletedről...

bocs, előző előtti

Értem, jól is teszed, én az egyik válaszolóra céloztam. Sok sikert kisfiadhoz :)