Babával, kutyával együtt hogy telik egy napotok?

Mióta hazajöttünk a kórházból október vége ,szinte minden nap sétálunk. A párom heti 4 nap dolgozik reggeltől hajnalig így a délutáni sétát csak a kicsivel tudom megoldani,illetve ha a boltba kell mennem azt is. Mikor játszottunk és evett a pici akkor felöltöztettem és kimegyünk,kb 20-30 percet vagyunk kint,addig a pici alszik.Majd az kutyákat beirányítom a fürdőbe a babakocsit betolom, a kutyákon megcsinálom az alvázmosást majd a gyereket kiveszem ,levetköztetem és visszaaltatom. Az idősebb kutya aki törpe Snaci csak messziről nézegeti vagy néha megszagolja. A Westim mindig mellé fekszik, meg ha engedem akkor megnyalja a kezét vagy a fejét a kicsinek (persze utána lemosom neki) meg hozza neki a labdát. :)

Azt nem mindig engedem,hogy nyalogassa a kutya ,de nem fogom tiltani.A kutyákkal sajnos még kevesebbet tudok foglalkozni,mint a baba előtt, de bizom benne ,hogy tavasszal jobb lesz a helyzet.

Staffordshire terrierünk van, a babánk pedig 7 hetes.

Most még a kutyánk ki van zárva a szobánkból, így csak akkor szagolgatja a lányom, ha a lakásban sétálgatok vele, vagy az erkélyen levegőzik.

Ilyenkor direkt leguggolok a kutyánkhoz, hogy szagolja meg.

Szereti a gyerekeket, így nem félek a későbbiekben sem összeengedni őket.

Ez majd akkor fog megtörténni, ha a lányunk elkezd mászni, onnantól bejöhet majd a szobába a kutya is.

Még csak párszor sétáltunk együtt mivel hordozókendőt használok és most nagyon hideg van ehhez nekem, mivel egyik kabátom sem tudom összecipzározni magamon gyerekestől, így fáznék.

Alig várom már a tavaszt, hogy mehessünk nagyobb sétákra és kirándulni közösen az erdőbe.

A kutyánk nagyon engedelmes, jól nevelt, szocializált kutya, így a fegyelmezésével szerencsére nem kell sokat bajlódni.

kedves utolsó!

örömmel olvasom amit írsz a stafford kutyádról,nekünk sajnos el kellett ajándékozni,mikor a lányom úgy fél éves lett,talán még előbb is,mikor már úgy érdeklődött a kutya után.

a szukával nem volt baj,ő érdeklődött utána,nyalogatta a kezét oda bújt hozzá,

de a kan mindig nagyon sunyított,és inkább eloldalgott.

aztán egy idő után a kutyák elkezdtek állandóan egymásnak menni,aztán már mindenkinek,kutyáknak,embereknek,

így meg kellett válnunk tőlük.

pedig mi családi házban lakunk.

3-as vagyok

Nekünk csak 1 kutyánk van, ő is szuka, így versengés kizárva.

Azt meg már kölyökkorától tudatosítjuk benne, hogy akármennyire szeretjük, utolsó a rangsorban.

Muszáj, mert mivel terrier, elég önfejű, erős az alaptermészete.

Még a baba előtt, kiskorától hozzászoktattuk ahhoz is, hogy bármikor odanyúlhassak az ételéhez ha ő eszik, meghúzgálhatom a farkát, fülét akár evés közben is.

Jó persze nem fogom hagyni a gyereknek, hogy ilyet tegyen, de sosem lehet tudni és jó ehhez hozzászoktatni a kutyát, hogy minél kisebb legyen a baleset kockázata.

Nálunk ugyan nem itt fent Pesten hanem vidéken van egy 16 éves törpetacsi kutya a nagyiéknál. Mivel panel lakásban élünk ezért ha haza megyünk bizony meg kell oldani a felügyeletet. Remélem nem baj, hogy így bele írok a kérdésedbe. Nálunk az volt az egyik félelmem, hogy a mi kutyánk egyáltalán nem volt kicsi gyerekhez szokva. Mert mi már bőven nagyok voltunk a tesómmal és nekünk meg is lehetett már magyarázni, hogy mit miért nem lehet.

Én megengedtem, hogy Mylord megszagolja a lányom és viszont, hogy a lányom is megsimizze Mylordot. Elmondom neki, hogy őt nem bántjuk szeretjük és csak simizni lehet. De oda figyelek arra is, hogy a korából kifolyólag de ez szerintem fiatalabb kutyusnál is élhet, hogy legyen egy olyan sarka a kutyának ahol nincs piszkálva. Oda a lányomat nem engedem és természetesen a tányérjához sem. Bár már közösen szoktunk neki enni adni de soha nem hagyom, hogy evés közben zavarja a kutyát.

Mivel a kutyusunk a korából kifolyólag nem egy nagy tempóban sétál így nincs gond. Mylord figyel Csengére és már volt, hogy segítséggel a lányom vezette őt. Én már a lányomnak pici korától mondom, hogy hogyan közelítünk egy állathoz és kezd bevallni mert megfogja a kezem és együtt megyünk oda megszagoltatni magunkat és engedem, hogy a kutya eldöntse, hogy kér e belőlünk vagy sem.

Viszont soha nem hagyom felügyelet nélkül a lányomat a kutyával. Ez olyan alap szabály. Mi kendőzünk ha közösen megyünk is sétálni nem kell a baba kocsira a figyelni.

nálunk chihuahua van. jó pár hónapig csak megszagolhatta, ,megnézhette a kicsit, majd amikor a kislányom mászni, menni kedzett az ellenőrzésem alatt simogathatta, és elmagyaráztam neki, hogy nem bántjuk, csak simogatjuk. soha nem bántotta a kutyát. nem volt gond velük.

a séta az szintén simán megy, mert a kutya póráz nélkül van szoktatva, így jön mellettünk. ha apa is itthon van, akkor egyedül megyünk a kutyával. néha probléma. pl szakad az eső, és senki nincs itthon csak mi. akkor csak kiszaladunk magamhoz ölelve a picit.

ivartalanított német juhász keverék. A tegnapi napom a következőképp nézett ki:

5:30 felkeltem

5:50- 6:50 kivittem a kutyát sétálni, hogy tanulja a pórázon menést (egyébként kertesben lakunk)

7-kor felébresztem a családot.

Délelőtt játszunk.

10:30 - 11:30 sétálok a lánnyal

11:30 körül ebéd

12:30 - 14:45-ig aludt ekkor megint kimentem a kutyával, hogy tanítsam.

Ébredés után sütöttünk sütit, főzni nem kellett, mert maradt előző napról.

Játszottunk, 17-17:30-ig kb sétáltunk a kiscsajjal.

18:30 vacsora

19:00 fürdés

kb 20:30 kor aludt el.