Az "aludj jól gyermekem" c. könyv alapján mindenkinek sikerült a módszer? Nem szenvedett lelkileg a gyermek?

Mi is ezzel a módszerrel tanítottuk meg első gyermekünket aludni (nála sajnos elrontottam, hogy mindig ringatva altattam el. Először ez nem volt gond, mert max. 5 perc alatt el is aludt, de mikor már a második gyermekemet vártam, volt, hogy már 1 óra ringatás után sem). A második gyermekemnél a könyv által leírtakat követtük az első perctől és vele SOHA nem volt gond az alvással. Bármikor, bárhol, bármilyen hangoskodás mellett nyugodtan alszik, MAGÁTÓL pedig már 2 éves. Nem értek egyet a felszólalóval, hogy ez kegyetlenség lenne. Van egy barátom, akinek a gyereke már 4 éves, és még mindig nem aludja át az éjszakákat. Szerintem ez rosszabb a gyereknek, ráadásul szakemberek azt mondják, hogy ha egy gyermek 6 éves koráig nem tanul meg egyedül, segítség nélkül elaludni, gondjai lesznek ezzel egész életében.

Na szóval a módszerrel kapcsolatban. Mi úgy kezdtük el, hogy MINDKETTEN a férjemmel elolvastuk a könyvet. Megbeszéltük, csináltunk a könyv alapján egy saját ütemtervet, a vacsorától, a fürdetésen, és a mesélésen át a lefektetésig. Bagatellnek tűnhet, hogy két tanult ember ne tudna megjegyezni egy ilyen egyszerű dolgot, de tapasztalatból mondom, hogy amikor sír a gyerek, akkor már nem tudsz úgy gondolkodni, koncentrálni, kell az a kis puska. Másik előkészület a részünkről az volt, hogy péntek estére időzítettük a kezdést, így volt egy egész hétvégénk rá, úgy hogy mindketten otthon voltunk. Én megfőztem hétvégére, kitakarítottam, mindent előre megcsináltam úgy, hogy CSAK és KIZÁRÓLAG a gyerekkel tudjunk foglalkozni. És ez nagyon fontos, mert az első este utáni napon a gyerek rengeteg törődést, beszélgetést idényelt. És ezt mind meg is kapta! Vasárnap este már magától, hang nélkül aludt el. Voltak kisebb nagyobb visszalépések (a könyv erre is felkészít), de ha túlvagyunk ezeken is, utána már minden jó. Még annyi megjegyzés, hogy ezt mi úgy csináltuk, hogy felváltva mentünk be. Így egymásban is tartottuk a lelket a férjemmel, és a gyermek is mindkettőnkre számíthatott, ill. azt is láthatta, hogy egyetértés van közöttünk, nem tudott kijátszani minket egymás ellen.

Én 4 könyvet olvastam el a témában, de messze ez állt hozzánk a legközelebb. És ami még jó, hogy a többi könyvhöz képest ez harmad akkora terjedelmű, a lényeget írja le, de mégis ebben a könyvben voltak egyedül konkrét példamondatok, hogy mit mondjuk a különböző szituációkban a gyereknek. Ez nagyon sokat segített!

Vannak olyan szülők, akiknek a babájuk nehezebben alszik el, hisz minden baba más.

A kötödés anya-gyermek közt nagyon fontos, és a könyvben erre is kitérnek.

A gyereket minimális szinten, de rá kell vezetni arra hogy hogyan találja fel magát a nagyvilágban, milyen érdekességek találhatóak benne.

Anyaként, nőként, szükségünk van nekünk is arra az időre, hogy a ház körüli teendőket el tudjuk végezni ( mosás, főzés, takarítás) és mindemellet magunkra és párkapcsolatunka maradjon idő.

Ez nem önzöség, ebből áll az élet!

Ezt pedig nem tudjuk megvalósítani, ha az anya nem épít ki egy ritmust a babával, hogy hogyan is teljen el a napja.

Szülőként kötelességed a babáért felelni ,ezért is kell ezt a dolgot megtenned érte!