Amikor sétáltok a babával, akkor mindig mentek "valahova"?

Mi egy kis faluban lakunk, itt nem lehet elmenni sehova, mert még bolt sincs. Csak úgy lesétálunk pl. a tóra , a kislányom legtöbbször úgyis alszik a babakocsiban. Jó időben napi 2 órát sétálunk és van hogy nem találkozunk egy lélekkel sem :( Nemrég költöztünk ide, úgyhogy barátnők sajna itt helyben nincsenek, férjem este jár haza,úgyhogy képzelheted milyen magányos vagyok :) De csak a kertben még rosszabb lenne.

Én az esetek 90%-ában csak sétálok a babámmal a környékünkön, nem ügyet intézni megyünk. Én viszont veled ellentétben ilyenkor nem találkozok ismerősökkel, nem beszélgetek másokkal. Nagyvárosban lakunk, akik szembe jönnek velem idegenek. A sétánk célja egyszerűen csak a gyerek levegőztetése. Őszintén szólva csak és kizárólag a baba miatt megyek ki. Saját magam miatt ki nem tenném a lábam. Egyáltalán nem hiányzik senki. Nem hiányzik a nyüzgés, nem hiányzik a munkám, a munkatársak. DE! Az én férjem itthon dolgozik a lakásban. Még ha dolgozik is napi 8-10 órát, azért van kihez szólni. Reggel 8-kor "indul" dolgozni és ebédszünetben is "hazaugrik". Ez így nagyon szuper.

Mi is vidéken lakunk, korábban meg Bp-n dolgoztam, megszoktam a nyüzsgést. Én a helyi boltba, pékhez, cukrászdába szoktam letologatni a babakocsit (mert még hegyen is lakunk), mert nekem is kell, hogy embert lássak. Pedig a férjem minden este haza jön. Múlt héten mikor minden út le volt fagyva és csúszott, azt hittem megőrülök, nem lehetett kimozdulni, csak a kertbe :(

kisvárosban lakunk, általában céltalan sétálás van, bevásárolni mehetnék éppen, de télen nem szívesen vetköztetem le a gyerkőcöt az üzletben aztán meg vissza.

Én utálok céltalanul sétálni. Ha nem egyedül megyek, úgy más, lehet beszélgetni, de egyedül csak menni és nincs kihez szólni nem szeretem. Szóval igyekszem úgy kimenni, hogy legyen mit intézni. Van, hogy direkt beosztom, hogy egyik nap közért, gyógyszertár, bank stb. Most télen rosszabb, mert nehéz a kislányom öltöztetni, nincs lift, babakocsi a tárolóban, szóval gyerek, zárni-nyitni az ajtót, de le ne ejtsem, felfelé még esetleg szatyor is. Most már 3. napja nem voltunk kint, mert kicsit taknyos lett, de már jobban van, holnap lemegyünk.