Utálom, ha a 3 hós babámat más babusgatja, ti hogy vagytok ezzel?

Nem éreztem egyik gyerekemnél sem ilyet.

Igaz én a saját és a férjem családjában is teljesen megbíztam, szívesen hagytam náluk a gyerekeket, szívesen néztem, ha mással ismerkednek.

A féltékenység az hülyeség, de te tudod miért van ez. A következetesség amit írtál az nagyon jó, de ha ritkán látják, akkor a ritka alkalmak miatt nem fog hozzászokni a baba. A rendszeres dolgoktól lehet hozzászokni bármihez is, bármilyen életkorban. Ez a féltékenység miatt lehet inkább nálad, de nem hülyézlek le, esetleg egy szakembertől ezt megkérdezhetnéd.

Nekem ez a véleményem, másnak más lesz, de a te problémád nem fog megoldódni.

jogos!!!én sem szeretem ha a kutyámat simizik!

ilyenkor mond azt hogy ne tessék hozzányulni mert vigyázunk az egészségére ebben a virusos világban!...majd ha nagyobb lesz:) ... vagy hogy ö a beteg...

nekem bejön a távoltartás!:D

Szia!

Ezt az érzést én is éreztem egy ideig.(Szóval tudom miről beszélsz!)De ez mára már elmúlt.Most 4,5 hónapos a fiam.És szerencsére nincs egész nap kézben sehol.Én azt hittem,hogy tiszta hülye vagyok,hogy hogy lehetek féltékeny,de aztán valahogy lenyugodtam.Mondjuk nálam közrejátszott az is,hogy sajnos a babám 2 hétig kórházban volt amikor megszületett,és 1 hetes korában foghattam a kezemben először.Hiányzott nekem a közelsége.Talán ezért volt a féltékenység...

Az én lányom is 3 hónapos és én is utálom ha más kezében van főleg ha anyósoméba.Anyu kezében még elvislem de az sem az igazi.Természetesen ha apa kezében van az teljesen normális.

Sztm az azért van mert mi tudjuk megnyugtatni a babánkat mi tudjuk mikor miért sír.

Írtad, hogy ritkán látják, tehát nem fogják elkapatni.

Nem vagy beteg, de lehet, hogy kezeltetned kellene magad :)

(én sem csipázom az anyósom, sok bajom van vele, de téged olvasva azért a menyeket is nehéz néha kedvelni... )