Ha már kúszik a baba mikor fog mászni, felállni? Tapasztalatokra vagyok kiváncsi, tudom, hogy a babák nem egyformák.

A mi kis angyalkánk nagyon hamar, már 2-3 hónaposan stabilan ült, a doktor bácsi, rokonok nagy megrökönyödésére. :) Mégis, úgy emlékszem, ehhez képest későn kezdett el kúszni-mászni (kb 7-8 hósan), pedig már 6 hósan kukucs-játékot kezdeményezett. (Apu korábban sokat játszott így vele.) Pár napig mászott, de ezt is inkább kúszásnak nevezném, és felállt, azóta a bútorok mellett közlekedik a lakásban. Az a 2-3 nap iszonyúan fárasztó volt, egész nap csak a nyomában voltam. Azóta a kemény burkolat miatt a nappali parkettjét kivéve mindig ott a kezem, nehogy elessen, de csak biztonságból. Sokszor húzza a kezemet, hogy sétáljunk, erre a rokonság szoktatta rá, tettem is fel pár hete egy kérdést erről, káros-hasznos-e. Így most, hogy épp tegnap volt 11 hós, ugyanúgy akkor megy, ha fogjuk a kezét, anélkül csak ritkán 2-3 lépést. Igaz, nem annyira a testsúlyát tartom, de a biztonságérzetének jó, és biztos sok balesettől óvjuk így meg, mert ilyenkor szinte fut. Ma délelőtt kint voltunk az udvaron, és ma először merészkedett a fűre. Persze nem volt elég pár lépés, dombon le-fel kb 30 métert egyszerre, végül én fáradtam el, és behoztam. Úgy tűnik, a kíváncsisága is hajtja.

A beszédfejlődéséről: először baba-mama-papa féle szavakat mondott, úgy gondolom, hogy ezeket nem tudatosan, nem nagyon kötötte személyekhez. Régebben sokszor hallottam, hogy tik-tak, mostanában hiába mutogatom az órát... :) Most a vau-vau megy. Valahogy, ahogy a kedve tartja. Ha anyunál, sokat beszélő társaságban vagyunk, utána "megered a nyelve", itthon a hétköznapokban kevesebbet hallom, nagyon feltűnő a különbség! Errefelé nincsenek "foglalkoztatások", játszótér...stb, babás ismerősök se, így próbálok mindent mondani neki, amit csinálok, amennyit tudok, énekelek-mondókázok-beszélek, ez biztos jó irányba befolyásolja.

Igyekszem figyelemmel kísérni a fejlődését, és lépést tartani, hogy mikor mivel segíthetem. Szerintem ha ez sikerül, ez elég.

Azt hiszem, hogy akiknek a babája előbbre van sokmindenben a fejlődésben, azért írja le anonym szívesen ide, mert a sok irigy rokon, akikkel kapcsolatban vannak, nem nagyon dícséri! Nem azért, mert "dicsekedni akar", hiszen ismeretlenül ennek mi értelme? Nekem pl. a 2 gyerekes tesóm annyit mondott arra, amikor látta, hogy bútorokat fogva jár: "jó az egyensúlyérzéke". Majd amikor mondtam, hogy már pár lépést megy segítség nélkül: "nincs lemaradva 10 hósan", (a hangsúly nem tudom leírni, amiből az derült ki, mintha azon kevesek közé tartoznánk, akik még nem futnak, mint egy 2 éves :)) Anyósomról ne is beszéljünk, neki a másik 2 unokája szerinte már mint a 2 évesek, futott 9 hósan, így 10 év távlatából úgy emlékszik. Még egyetlen rokon sem mondta, hogy bármiben "jé, ezt már tudja??", míg az orvos, vagy az ismeretlenek az utcán..., ugye ez sokaknak ismerős? Tegnap a rokonoknál úgy aludt el, hogy ülve a feje "behajlott" a 2 lába közé. Erre azt mondják, hogy ez megszokott, minden kisbaba ennyire hajlékony. Hát nem tudom, ilyet még nem láttam...

Jó, hogy ismeretlenül van lehetőség reálisabban is megtudni, kb hol tart a babánk a fejlődésben, amikor valakinek nincs annyi ideje erről szakkönyveket bújni. Igenis jó tudni, hogy hol tart a fejlődésben, mert ha valakié előbbre jár, vannak dolgok, amivel segíthetjük, akkor olyan irányba kell informálódnunk, hogy biztosíthassuk azt a "talajt", hogy ezek a képességei megmaradjanak/fejlődjenek. (Pl. vannak akik hangokra érzékenyebben, jó tudni, hogy akkor nekik mondókás-zenés dolgokat lehet beszerezni.)

Úgy gondolom, hogy akik ennyi idősen nem itt tartanak, messze nincsenek lemaradva! Csak akkor aggódnék, ha mindezt 20-24 hósan nem tudná.