Testvérféltékenység lesz belőle? Tehetek ellene valamit?

Hát ebből bizony az lesz. Nagyon nehéz lesz vele. Próbáljátok előkészíteni a dolgokat, sokat beszélgetni vele, hogy örömmel várja a tesót majd. De még ő is nagyon kicsi, elhanyagoltnak fogja érezni magát ez szinte biztos sajnos.

ne hagyd h terrorizáljon egy 15 hónapos! tudod mikor engedném h közénk furakodjon! szépen megfogod,odébbrakod,és megmondod neki h ezt nem szabad! kicsi ő de nem hülye érteni fogja. ha elkezded időben mire meglesz a pici megtanulja

Lányom is ilyen volt. Mindég elmondtuk neki, hogy anyuci szereti apucit és apuci nem bánt, hanem megpuszilja anyucit. Mos már lassan két éves és ilyenkor pironkorva mondja: Jaj, apuci megpuszilta/szereti anyucit. Kis aranyos.

szerintem el kéne kezdened mondogatni neki, hogy a pocakodban van egy baba akinek ő a nővére. Simogattasd vele a pocakodat, hogy elkezdje a gondolatot szokni, hogy tesó". persze nem úgy mint mi, hanem egyszerűen csak azt, hogy van. Nevezd nevén a kicsit és dicsérd meg amikor segít neked. Mond meg ugyan olyan baba van mint a te pocakodban. nehéz, mert még kicsi. De 5 hónap alatt még sok minden változik benne is. Ha bármiben segít ami a babával kapcsolatos akkor dícsérgesd nagyon. Kérd meg mikor rajzol, hogy rajzoljon a babának is. Érezze azt, hogy ő is részt vesz ebben. Mikor megszületik ugyan így simogattasd vele, kérd meg, hogy ő mint az ,,okos" meg mind a ,,nagy" segítsen olyan dolgokban amiket szívesen csinál. Ha együtt ,,takarítgattok" legyen az tényleg csak játékból is. Mond azt, hogy most megcsináljátok közösen neki a helyet stb... A hangsúly azon van, hogy ti ketten közösen, miközben a kicsiért... Az első hónapok kicsit nehezebbek lesznek, de egy fél év múlva a lányod is sokkal értelmesebb lesz és a kicsi is szereti majd ha megnevettetik. Én másfél éves voltam mikor a húgom érkezett. Nekem olyan volt a nagytestvér szerep mintha ez egy kitüntetés lenne és én vagyok a ,,felelős" mert nagy vagyok. Még meg is fürdettem a húgomat (anyukám jelenlétével). Túlélte!:D De két kicsivel tényleg nehezebb. Igazából nem is a nagyot hanyagolod, hanem a kicsivel nem tudsz olyan körültekintő lenni mint a nagyobbal voltál csecsemőként. Ha viszont hisztizik a lányod akkor tényleg kénytelen leszel fegyelmezni. Rakd bele egy járókába amíg kitombolja magát vagy ilyesmi... Ha rájön, hogy felesleges hisztiznie akkor nem fog. Ezt inkább most kellene még csírájában elfolytanod mint a kistesó mellett. Mi lesz majd, ha hisztizik, hogy vele legyél? nem teheted fel a polcra a tesókát...

pedig bántani fogja ha hagyod h kisajátítson. ha közétek megy nem felvenni kell,hanem megmondani neki h anya apáé,apa anyáé,ő meg a tiétek

elkezdheted tanítgatni persze, és nem is lesz hasznotalan. viszont a vizet nem tudod borrá változtatni. ha ilyen típus, akkor ilyen, nehéz lesz, féltékeny lesz, emberptóbáló lesz, és sokszor fogod magad szar anyánk tartani, főleg, ha olyan tanácsokat olvasgatsz, hogy csak rajtad múlik. pedig hidd el, a legjobb amit tehestz az az, hogy azt hiszed el, hogy ha megteszed amit tehetsz (lásd 4. válaszoló tanácsai), és mégis nehéz lesz (mint ahogy valószínű), akkor az nem a te hibád, és nincs mit tenni, csak a türelem és az idő. ennyi. egymilliószor kell elmondani, csitítani, kimutatni hogy őt is ugyanannyira szereted, megoldani a felmerülő nehéz helyzeteket...nem sorolom. nálunk iszonyat volt eddig, a nagy (4 éves lány)mostanában kezdte elfogadni, hogy nem csak ő van a világon, és a játékot meg is lehet osztani. én aztán midnn elmondott praktikát alkalmaztam. de a nagyobb mindig is nagyon nagyon anyás volt. segítség meg nincs, hogy kiicsit tehermentesítsen. most hogy ő már kezdi elfogadni a dolgokat, most a kicsi (15 hónapos fiú) kezdi a féltékenykedést, iszonyú milyen patáliákat csap, ha csak a nagy oda mer jönni az ölembe....most kezdődik újra a "harc" , csak most a kicsivel. magyarázok neki, mutatom neki, szeretgetem...el kell fogadnia neki is a realitásokat (mondjuk egy 4 éveshez könnyebb alkalmazkodni, mint egy újszülötthöz, hiszen sokkal önállóbb egy ekkor gyerek). de ez nem 2 nap lesz, az tuti, hanem hosszú hónapok. és azt sem gondolom, hogy ezt úgy kell elérni, hogy félrenyomom, mikor ő is oda akar jönni, aztán hadd hisztizzen ha akar, majd abbahagyja. persze ez a rövid távon kényelmesebb út, csak hosszú távon baromira nem kifizetődő.