Éreztétek már úgy, hogy nem biztos, hogy jó férfinak szültetek gyereket?
Ezt úgy értem,hogy mikor megvan a baba,kiderül,hogy mégsem erre vágyott.Nem tud mindig menni,mikor kedve tartja,soknak érzi a terhet stb.
A férjemmel közösen döntöttünk,hogy legyen baba,ő is szerette volna,de most mintha egyre jobban lázadozna ellene(1 éves a pici).Minden haverjának azt mondja,mikor kérdeznek felőle,hogy majd megtudjátok,vége az aranyéletnek stb.A barátok emiatt már nem is igazán tisztelik,mint hallottam.Mikor rákérdeztem,hogy ez neked nyűg?Nem is tagadta.Azt mondta,ha a fiával lenne,nem maradna ideje a munka mellett vadászatra,focira.Ha próbálok vele beszélni erről,mindig az a válasz,hogy Ő szereti a fiát,de én vagyok az anyja,persze,hogy én kötődöm hozzá.Ez így rendjén van?Ráadásul anyjáéktól mindig azt hallja,hogy apád is ilyen.Tehát ez számára a példa,az elfogadott viselkedés.
Az tette be a kaput,hogy kórházba kerültünk megfigyelésre a gyerekkel egy éjszakára és délelöttre.Reggel bejött,mert behozte a szükséges cuccot,de ment is mert fociztott.Ráadásul kis csapatba játszik,és mindenki megértette volna a csapatba,hogy a gyerek mellett a helye.Nekem segített volna,ha nem egyedül kellett volna az 1 éves gyereket lekötni egy szobába bezárva.Hazamenetelnél is még mi várakoztunk rá másfél órát,mert a foci miatt nem ért oda,mire hazaengedtek minket.Az anyját akarta beküldeni maga helyett,ami kiverte a biztosítékot.
Jogos a részemről,hogy nem tetszik a viselkedése?Anyósom szerint minden férfi egyforma.Igaz ez?Én nem ilyen apának gondoltam.Ti mit tennétek?
válasza:Nagyon sokmindenben magunkra ismerek.És max. megértelek.Mondjuk az én /volt/párom azért a gyerekét nem hanyagolta el eddig mondjuk a foci miatt.De ő is hamar le akarja tudni a dolgokat ha épp fiúbuli van..Nemtudom hogy veszekedtek e sokat?!mert mi igen és főképp az anyja miatt, meg egyáltalán hogy ő nem nagyon készült fel valójában a babára, akit állitólag imád....na bumm, azt én is megkaptam hogy én vagyok az anyja....szóval sok egyezző van bennünk..Ha nagyon rosszul érzed magad mellette, és nem látsz a javulásra esélyt sok jövője nincs a dolognak.Ezt én is belátom bár baromi nehéz, mert hiszen ketten akartuk a lányom nem én egyedül:(
Mindegy végre kiegyensúlyozott, nem érzi rajtam a feszültséget, nem hallja az örökös veszekedéseket, és imádom:)
Bár elég rossz, elfogadni hogy az apja nem nagyon van igy ezzel és éli a kis életét és bepótolja a kiesett időt...
válasza:jogos a felháborodásod, ez nem elfogadhat viselkedés.
ha közösen akartátok, akkor ő is viselje a terheket!!!
rengeteg ilyen férfi van, aki inkább a szórakozást és a barátokat választja a család helyett, ezeket mélységesen elítélem!
és ha az anyjától is csak ezt hallja, és gyerekkorában is ezt látta, akkor nem is lehet csodálkozni rajta. persze megpróbálhatna változtatni--ha akarna.
az nem igaz, hogy minden férfi ilyen, de rengeteg ilyen van sajnos...
az ilyenek csak 80 éves korukban jönnek rá, hogy mit veszítettek, amikor egyedül halnak meg, mert a családjukat már elüldözték maguk mellől.
Veszekedni már vagy még nem igen szoktunk,inkább elélünk egymás mellett,főként az utóbbi napokban.Valahogy közömbös lettema dologgal kapcsolatban és teljesen a fiunkra koncentrálok.Így elég elviselhető.A legrosszabb az,amikor esténként szóba hozza,hogy szexelhetnénk.Ilyenkor neki tudnék menni.Mit képzel?Ő éretlen apának(pedig 28 éves),de én tegyek meg mindent érte?A nőknél ez az érzelmeken alapul,de nagyon kiábrándítóan viselkedik,így nem jön az érzés.Úgy érezném,mintha az elveimet adnám fel.
Nagyon nehéz,nem tudom mit tehetnék!
válasza: válasza:Ez nagyon durva amit írtál. Én tutira kiraknám a bőröndjét a kapu elé! Eddig is egyedül nevelted a gyereket, nélküle, nem lenne nagy változás. Nem igaz hogy minden férfi egyforma, legalább is ilyen téren biztos nem!
Tudod néha én is azt éreztem a párom mellett hogy csak magamnak szültem - mert sokszor ezt éreztette velem. Ő itthon számítógépezett, játszott vmi idióta online játékkal (nem reklámozom). 4 évig játszotta, de folyton mondta hogy kell gyerek. Lett. Most 3,5 hónapos és rájött hogy a sok munka mellett a játék meg a gyerek együtt nem megy. Végül lemondott a játékról, mert eddig sem látta hogy nő a gyerek. Örülök hogy végre megjött az esze, és remélem a tiédnek is megfog. De ne hari, szerintem erre kevés az esély. Komolyan le kéne ülnötök beszélni, hátha segít. Ha nem akkor és belevágnám a baltát a focilabdába, a puskát meg eladnám!
válasza: válasza: válasza:Szia!
Először is teljesen jogosan vagy felháboroda!!!Nem egyforma minden férfi,csak lehet,hogy az anyósod csak ilyen férfiakat látott...elég baj ez!Szóval szerintem is beszéljetek,bár gondolom már túl vagytok pár megbeszélésen.Az tény,hogy a férfiakban később alakul ki az ami az anyákban már a terhesség alatt,DE ki kellene,hogy alakuljon 1 év alatt...ha meg nem,akkor sajnos még nem volt felkészülve az apaságra,csak azt hitte!Én valószínűleg megmondanám neki,hogy akkor most döntse el mit akar,és ha a focit vagy a haverokat akkor pakolás....Ennél még az is jobb neked is meg a fiadnak is ha egyedül maradsz vele.(Tulajdonképpen most is úgy vagy.)Sajnálom,hogy így jártál,nem érdemel meg titeket!
Kitartást kívánok neked!
Köszönöm csajok!Már sokszor beszéltem vele erről,de nem nagyon fogott rajta.
Ma este leültetem és megmondom neki,hogy vagy változtat a dolgokon,vagy elköltözünk a picivel.Ennyi erőből nekem nagy változás nem lesz:(Remélem észbe kap és változtat.
Köszönöm a támogatást!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!