Azokat a tapasztalt anyukáktól kérdezném, akiknek van tejallergiás gyermeke, hogy miként segítették őket a bölcsis dolgozók vagy ovis dolgozók?

Tartható a diéta közösségben is, csak a gondozók/óvónők odafigyelésére van szükség.

Nekem totál tejallergiás a gyerekem, azaz a tejfehérje-allergiás és tejcukor-érzékeny is. Ezenkívül tojást és tőkehalat sem ehet. Nos, ilyen előzményekkel kezdtük a bölcsit. Mikor még csak tervben volt, hogy megy a gyerek, nagyon segítőkész volt mindenki, aztán mire ténylegesen odakerültünk...

Én főzök a gyereknek, viszem neki a reggelit, ebédet, uzsonnát, mindemellett fizetem a kaja 50%-át, mert még mindig jobban járunk, mintha gondozási díjat kellene fizetni.

Mikor kiderült, hogy nem főznek a gyerekemre, sőt velem akarta kifizettetni a dietetikust és az engedélyt is a vállalkozó (holott neki kötelező lenne alkalmazni dietetikust pl. mert az ovisokra és az öregekre is főz), beszéltem az állategészségüggyel (oda tartozik az ügy). Nagyon rendesek voltak, elmondták, hogy sajnos kis településeken ez gyakori probléma, megmondták, hogyan, milyen edényben vihetem az ételt, mit kell ráírnom.

Ugyanazt főzöm, amit a többi gyerek is eszik.

A gondozónők odafigyelnek a gyerekemre, lelkiismeretesen kezelik az atópiáját is, azt a vizet adják neki, amit beviszek, előre szólnak, ha valakinek szülinapja lesz, hogy ha gondolom, vigyek a gyereknek sütit, amit ehet.

Az enyémen kívül van még egy lisztérzékeny kislány, neki is az anyja viszi a kaját.

Viszont járt (most kezdi az ovit, de ugyanez főz) egy laktóz-intoleranciában szenvedő kisfiú is, neki a vállalkozó főz/ött. Igaz, ott a szülők nem nagyon abajognak rajta, hogy pl. nem mindegy milyen felvágottat eszik a gyerek, szerintük annyitól nem lesz baja.