Anyukák, mit szóltok ehhez?

Ez megint ki lett élezve és általánosítva.

Álltam én fel 38 hetes terhesen tömött buszon idős néninek, mert anyuka a két gyerekével 4 székét is elfogalt. De állt fel nekem is tini fiú a haverjai közül hogy üljek le.

Én ezt szóltam hozzá!

Ha ha ha. Bunkó egy csomó kismama? Mert találkoztál egy olyannal aki áttolta a lábadon a babakocsit, már rögtön a kismamák a bunkók?:) Akkor most én meg kérdezzem meg, hogy nincs semmi más dolgod mint hazajönni a busztól és gyorsan bevágódni a gép elé és panaszkodni, hogy jaj milyen bunkók a kismamák?:( Fogadni mernék, hogy több ilyennel nem is találkoztál csak gyorsan általánosítottál egyet, hogy nagyobb felháborodást kelts. Én is voltam terhes, van egy 10 hónapos lányom. Amikor terhes voltam, összesen 2!!! alkalommal adták át nekem a helyet a buszon. Sosem követeltem senkitől, nem tettem hangos megjegyzéseket, nem húztam a számat, kivéve egy alkalommal, amikor kb. 7 hónapos terhesen, nagy pocakkal ballagásra igyekeztem, nagy csokor virággal a kezemben és igazából az, hogy senki nem mondta, hogy üljek le nyugodtan annyira nem zavart. De az, hogy ott kellett nyomorognom az ajtónál és, hogy már majdnem a virágot is kiverték a kezemből, az inkább! De nem szóltam egy szót sem, hallgattam, elfogadtam, hogy ez van! Nem rohantam gyorsan haza és kértem ki a társadalom véleményét arról, hogy miért olyan bunkók a buszon utazó emberek??? Csak azért, mert volt egy ilyen alkalom ... Velem sosem voltak udvariasak vagy kedvesek az emberek, nagyon ritkán fordult elő. De nem vágtam fel az ereimet emiatt. Sőt, mostanában is fordult elő, hogy rossz helyen állt meg a buszsofőr a busszal és senki nem segített levenni a 17 kilós babakocsit én pedig beszorultam vele a busz és a járdaszegély közé és ott nézték az embereket, tétlenül, hogy hogy szerencsétlenkedek egy pici babával. Majd kb. 3-4 perc elteltével szaladt oda egy férfi a közelből, hogy ugyan miért nem segít senki nekem...De akkor sem rendeztem jelenetet. Ha elindulok valahová, tudom, hogy csak magamra számíthatok, ezt így kell elfogadni. Ha van segítség, annak nagyon örülök, szépen megköszönöm. Ennyi. De ahogy kiveszem a szavaidból (bár nem olvastam az összes kommentet) neked valószínűleg nincs gyereked és nem is voltál terhes. Bár én soha sem szólok, nem vergődök, de nagyon sokszor volt nagyon nehéz egyedül utaznom a babámmal, pláne amikor például orvoshoz vittem, rossz volt neki, nagyon sírt és a tömött buszon hidd el, nem az volt az első, hogy azt nézzem meg, hogy a babakocsi kinek a lábához ér hozzá. Egyébként tényleg van kijelölt hely a babakocsinak én is mindig oda állok be, hát ha valaki ezt a helyet elfoglalja, utána tudjon rá ha ráhajtok a lábára. :) De nem kell köpködni az anyukákat, van nekik is épp elég bajuk, persze ettől még nem kell másokon letölteni ezt és nem kell kivételezni sem velük, de ha néha az emberek segítenek nekik egy kicsit abban, hogy könnyebben utazhassanak a tömegközlekedési eszközökön, vagy átadják a még várandós kismamáknak a helyet az emberek, senki nem fog belehalni! De ez ugyanúgy vonatkozhatna a kis gyerekekre, vagy az idős emberekre! Én még várandósan is átadtam egy kisgyerekes anyukának a helyemet! Úgy éreztem Neki nagyobb szüksége van rá!

Én is olvastam, de megmondom őszintén csak azon akadtam ki, hogy miért száll buszra egy anyuka 2 évesnél kisebb gyerekkel és pláne miért teszi ezt babakocsival (vagy legalábbis miért nem üres babakocsival teszi).

Viszont őszintén szólva sajnos több dologgal egyetértek és magam is tapasztalom, pl: egymás mellett 2 babakocsi, így a szembejövőnek le kell lépnie az úttestre; babakocsi a bicikliúton és ha szóváteszi valaki jön a felháborodás stb.