Miért sír ennyit? 4 és fél hetes és ha ébren van szinte folyamatosan sír.

Mindent végigpróbáltál már ezeken kívül is?

Ha a hasfájás is kilőve, akkor lehet, hogy ő ilyen típus. Van, ahol sírós babának hívják, én jobban szeretem, ha többemberes babának nevezik őket. Ha ő is ilyen, akkor rá is jellemző lehet, hogy nagyon érzékeny a külvilág ingereire és sok minden zavarja. Extrém igénye van a törődésre, folyamatos gondozásra, még ha ez láthatóan nem is nyugtatja meg.

Hogyne lehetne egész nap a sírás a hasfájás miatt!

Az én lányom egész nap üvöltött annyira hasfájós volt. Úgy tudtam megvigasztalni hogy a kezemre tettem a hasával lefordítva és úgy ringattam. Milyen gyógyszereket használtok hasfájásra?

próbáld akkor kivinni többször a friss levegőre az enyémnek nagyon nyugtató volt a friss levegő, többet ért mint a cseppek.

2-es voltam.

Kislányom is ilyen volt, és Stefix jól leírta mit is jelent ez: egyszerűen érzékeny volt mindenre, és sokáig tartott míg ő maga is alkalmazkodott a külvilághoz, az ingerekhez.

Többször mondták az elején, hogy hasfájós, de mikor már 10-14 végigüvöltött óra után (és ez napi szinten) bementünk a kórházba vele, akkor mindent végigvizsgáltak rajta, és a diagnózis az volt, hogy hiperszenzitív, azaz túlérzékeny.

Persze örültem, hogy nincs eü. oka a sok sírásnak, és hogy majd kinövi, de az első 7 hónapunk olyan volt, mint a pokol. Ezt nem lehet igazán megérteni annak, akinek nem sírós a babája, de ezt a korszakot nem lehetett élvezni igazán, csak túlélni. Nagyon sajnáltam őt, és én meg tök tehetetlen voltam...

Hogy meg is nyugtassalak: utána egy igazi mosolyalbum lett belőle, vigyorgott mindig és mindenkire teli szájjal, mintha az első hónapokban mi sem történt volna. Most egy huncut 2 éves, és nyoma sincs az első hónapok nehézségeinek.

Ha pedig babádnál "csak" hasfájás van, akkor reméljük hamar elmúlik.

Itt van pár taktika, miként kezelheted:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak_..

jaj, nálunk is ez volt, ráadásul még nappal is dörömbölt a kedves szomszéd és meg is jegyezte, hogy ordít a gyerek, mindig hallják. Tök ideg voltam.

Cumi sem kellett neki, anyaszagú póló sem, semmi. Hasra fektettem, akkor jobban aludt, mert nem zavarta a kalimpáló keze-lába. Legtöbbször csak ültem és őriztem ő meg nézett. Azt szerette, amikor becsavartam takaróba és fogtam.

Egyébként meg fogadd el, hogy néha sírnia kell a babának, nem tudsz mit tenni ellene, akármit is próbálsz.

Néha csak levetkőztettem, hátha hajszál esett a ruhájába, komolyan amikor már mindent megpróbálsz, csak az elfogadás marad, hogy nem lesz baja attól, ha sír. Persze ne hagyd magára.