Anyukák! Itt mindenki tényleg ilyen szuper anyuka, hogy nem csap rá a gyerekere? Nem azt mondom hogy agyonverje, de a kezére vagy a fenekére nem csap rá ha mar századjára mondja el ugyanazt a gyereknek?

Szia mindenki! Részben olvastam el a válaszokat! Én leszeretném írni amit a csak kézre vagy popsira ütésről gondolok... kérlek ne pontozzatok le, nem ítélem el azt aki ilyen nevelési módszert választ! Szóval 11 hónapja vagyok anyuka! Első dolog volt amit megfogadtam az az hogy SOHA nem csapok rá nevelési szándékkal sem! Ha 200x mondok el neki valamit és akkor sem úgy csinálja elmondom még 200x....! Pedig én egy rettenetesen indulatos NŐ vagyok! Kiemeltem hogy NŐ mert anyukának igyekszem higgadt maradni! (ami sokszor nehezebb mint munkahelyen letolni 12 órát) Szóval írtam hogy 11 hónapos.... kislány, imádja feszegetni a határokat de mégsem fogom megütni soha, inkább kiválasztok majd egy széket (ha megérti) és azon fog ülni, vagy elveszem a kedvenc játékát de ütni ismétlem soha! Hogy miért nem?? Teszitek fel rögtön a kérdést gondolom és nyomnátok rögtön a piros kezet.. várjatok kifejtem...!

Kb. az emlékeim 5 éves korom óta vannak meg most 26 vagyok... Apukám (és most hallottról vagy jót vagy semmit) de mindegy, szóval apukám állandóan vert minket.. mikor miért.. ha nem volt finom a kaja azért ha ki jött a csirke azért ha sokat ivott azért, de volt olyan is mikor labdával betörtük az ablakot, na akkor orr vérzésig és volt olyan is amikor öcsémmel dobálóztunk a zöld paradicsommal és megdobtuk a szomszéd nénit (véletlenül) akkor is orr vérzésig és hát ha anyu (aki sosem vert) beleszólt kapott ő is! Nos hát 4en vagyunk testvérek és mind így nőttünk fel! Nővéremnek 3 gyereke van és mindegyiket üti vágja :( (ő benne él hogy ő is ezt kapta)

Szóval vissza kanyarodva és bocsi ha felzaklató voltam..... Nem, nem vagyok én és nem is leszek szuper anyuka mert nem csapok rá de bennem ez lányok mai napig él... nem hiszem hogy ha most popsira vernék akkor később 12 évesen nem kapna egy baromi nagy maflást! Nekem ez olyan mint a soha nem gyújtok rá..... Szóval ez az én történetem.... Nem érdekel ha el kell neki mondanom ismétlem 1000x ugyanazt mert hogy nem sokáig kicsi egy 5 éves meg megérti úgy gondolom azt hogy NEM! És még egy történet ezt valamelyik mesélte barátnőm akinek 2 éves a lánya! Pelenkázáskor már akkorákat rúgott barátnőmbe hogy rácsapott a lábára.... Szerintetek mit tanult ebből?? Azt hogy legközelebb hatszor meggondolom hogy anyuba rúgja e??? Ááááá, következő nap nagyapánál egy hatalmas lábon csapással indított..... Ez az ő esetük, lehet más gyerek nem így reagál! Köszönöm hogy végig olvastatok és szép estét!

Elolvastam az eredeti kérdésedet (Mit rontottam el?), és a válaszom, igen, én pl nem ütöttem még a 21 hónapos kislányom semmilyen testrészére. Nem volt rá szükség. Tök jó tanácsokat kaptál a kérdésedre, nem értem mi a problémád vele, egy ilyen korú babánál, mint a tiéd (11 hónapos), a figyelemelterelés szuperul működik. Aztán meg ha olvasnál szakirodalmat, és tisztában lennél a baba fejlődésével, akkor tudnád azt is, hogy nem rosszasságból csinálja amit csinál, hanem tapasztalatokat gyűjt, figyeli a reakcióidat. Ez nem azt jelenti, hogy a veszélyes dolgokat engedni kell neki, ezért vagy te az édesanyja, hanem elmondod, hogy nem szabad, és elviszed onnét. Ha most nem, majd a tinédzserkorában megtanulod, hogy mindig a tiltott gyümölcs a legédesebb, ha feltűnően tiltasz valamit, persze, hogy az érdekli. Hogy te saját magadat hergeled bele, és még rá is ütsz a gyerekedre, az már a te bajod, fel fog nőni így is, úgy is, vannak rossz szülők, akik ok nélkül ütik-verik, kínozzák a gyereket, volt már itt ilyen kérdés, ahol végül ez bukott ki az anyukából. Te szerintem nem vagy rossz anyuka, csak jobban kéne ismerned a tanulási folyamatokat, és kéne egy kicsivel több érzelmi intelligencia. A kommentjeid sajnos nem erről árulkodnak.

Szóval a titok csak annyi, hogy semmit nem kell 100x elmondani a babának, ha itt tartasz, akkor kezdj el gondolkodni, hogy valamit nem jól csinálsz. Ezenkívül, ha egy 11 hós babával nem bírsz, akkor mi lesz veled amikor jön a - szintén teljesen természetes fejlődési állomás a - dackorszak. Akkor felkötheted a gatyádat.

Nagyon ajánlom figyelmedbe Margot Sunderland Okosan nevelni tudni kell c. könyvét. A címével ellentétben nem valami nagyzolós olvasmány, hanem az agy fejlődésének állomásait mutatja be, segít jobban megérteni a babádat, gyerekedet.

Minden jót neked.